AHOL JÓ MERÜLNI: VÍZ ALATTI FOLYÓ

A mexikói Yucatan-félsziget kedvelt célpontja a búvároknak. Különleges merülőhelyek itt a cenoték, az adott térség víz alatti természeti csodái. A cenoték a mészköves felszín beszakadásával képződtek. Ezek a kútszerű karsztképződmények méretükben jelentősen eltérőek, lehetnek néhány, de akár száz méteres átmérőjűek. A földtörténeti jégkorban a felszín alatt száraz barlangok képződtek, s a beszivárgó csapadék cseppkő formációkat hozott létre. Az adott földtörténeti kor vége felé a félsziget lesüllyedt, a tenger megemelkedett, így az egykori száraz barlangok víz alattiakká alakultak át, s így elkezdődött a cenoték kialakulása is.

A Yucatan-félszigetet benépesítő maják (Kr.e 10000-től Kr.u. 1500) a kör alakú cenotékat szent helyeknek tekintették és ivóvíznyerő helyeknek is használták. (A cenote maja eredetű szó – a nyelvészek szerint a  tz'onot szóból származik – jelentése szakadék, vagy kút. Szerk. megjegyzése) A felszakadt főtéjű barlangok napjainkig is folyamatosan változnak: a levegő és oldott mészkő szén-dioxidja, a csapadékvíz – mely többnyire a tenger felé halad lassan – egyaránt építi és rombolja a csodálatos víz alatti világot.  A félszigeten ma több, mint 3000 cenote található, melyek védett, természeti kincsek.

Érthető, tehát, hogy ezek a különleges beszakadások, az onnan induló, bizarr képződményekben gazdag víz alatti barlangok vonzzák a zárt téri merülések iránt érdeklődő búvárokat.

A cenotékban bejuthat a tengervíz is. Az édes- és sós víz az eltérő sűrűségük miatt nem keveredik. Így kialakulhat az az egészen különleges helyzet, hogy egymás alatt akár több tíz méter vastagságú eltérő tulajdonságú vízréteg helyezkedik el. Ez a jelenség különösen látványos és jól megfigyelhető a Tulumnél lévő Cenote Angelitánál. Úgy tűnik, mintha a kristálytiszta víz alatt egy sötét, átlátszatlan folyó kanyarogna…