|
|
J. Broadwater vezetésével 1978-ban kezdődött el a terepi munka, amelynek első évében 9 roncsot sikerült lokalizálni. Az első leleteik között volt a Charon roncsa is, amelynek csak az alsó része maradt fenn. A York folyó alsó szakszán egy nagyon jó állapotú roncsra bukkantak. Az erős sodrás és a minimális látótávolság miatt azonban a kutatás csak 1982-ben kezdődhetett meg. A feltárók azt a döntést hozták, hogy vaslemezekből egy kamrát építettek a lelőhely köré. Ezzel a módszerrel 7-9 méteresre sikerült növelniük a látótávolságot! A feltárás eredményeként sikerült feltérképezniük a lelőhelyet, és számos fontos lelet került felszínre. A 23 m hosszú, öblös testű roncs eredetileg kereskedőhajó lehetett. Az azonosítást a nagy számban előkerült zubbonygombok segítették. A 43. brit gyalogezred gombjai arra utalnak, hogy a szállítóhajón ennek az egységnek a csapatai utaztak. Három olyan hajó ismert, amelyen a 43. ezredet szállították. Mivel ismert mindegyik hajó mérete, felszereltsége, egyetlen hajó maradt, amelyet a ronccsal azonosítani lehetett, ez a Betsy. A Betsy eredetileg szénszállító hajó volt, amely Írországból szállított szenet rendszeresen Angliába, ami 1772-ben épült Whitehavenben. 1780-ban besorozták csapatszállítónak Cornwallis flottájába. A feltárás során megtalálták azt a szögletes nyílást is, amelyet a britek vágtak a hajó oldalában a süllyesztéshez. A Betsy a 18. század végének tipikus brit kereskedőhajója volt. Amellett, hogy emlékeztet a yorktowni csatára, a kor szokásos hajóépítészetét is reprezentálja. A yorktowni roncsokat Virginia állam 1976-ban védelem alá helyezte. |
|
|
Dr. TÓTH J. ATTILA |