Tíz éve, 1999. július 15-én adta ki az Artisjus 990715002T szám alatt igazolását a „Fedezzük fel együtt a víz alatti világot!” című videofilm nyilvántartásba vételéről. Az első magyar búvár oktatófilmet Nagy testvérpár, Gábor és Sándor és Kollár K. Attila készítette. A 90 perc időtartamú anyagot a film készítői nem csak búvároktatóknak, tanfolyamok hallgatóinak, hanem a víz alatti világ iránt érdeklődők számára is ajánlották. A Magyar Búvár Szövetség – akkori – első vezetői üdvözölték a film nyitó képkockáin az új és egyedülálló anyag elkészültét. A film megvalósulását a készítők búváriskoláin (Lagoon, Aquamánia, Zöld Vonal) kívül két – azóta már megszűnt – búvárbolt, valamint az Euró Hungária Alapítvány és az MBSZ támogatta. (A Szövetség egy állami pályázaton vett részt a kazettával, s az elnyert pályázati összeget utólag megosztotta az alkotókkal.) Az MBSZ, annak ellenére, hogy köszöntötte és dicsérte a filmet, és pályázaton is indult a kész művel, hivatalosan a CMAS vezetéséhez a kazettát soha nem juttatta el. (Ez azért is érdekes, mivel az elmúlt 10 évben számos szakszövetségi vezető egyúttal a Világszövetség tisztségviselője is volt, tehát ez technikailag nem jelenthetett volna gondot. Tudni kell még, hogy a CMAS szívesen fogadja a tagszervezetei által készített anyagokat, sőt más országok szövetségei részére használatra is ajánlja, és a mai napig sincs oktatófilmje.) Az MBSZ a „Fedezzük fel…” bemutatását javasolta a CMAS búvártanfolyamokon, de nem tette tansegédlete részévé, tehát kötelező tananyaggá. Ennek ellenére a film népszerű lett, az elmúlt évtizedben biztos, hogy több ezer búvár látta a videót (később elkészült a DVD változata is) s az érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint a kalózpéldányok rendszeres felbukkanása. Végezetül álljon itt egy elfogultsággal biztos nem vádolható vélemény a filmről:

„…A film bevezetője, a CMAS bemutatása talán az egyetlen kevéssé rendszer független dolog, de hát mégiscsak a világszövetségről van szó, amit megismerni senkinek sem árt. Utána viszont a másfél órás anyag hátralevő részét nagyon tartalmasan sikerült kitölteni, olyan segédanyagot adva a búvároknak, amit még a vizsgázottaknak is bátran merek ajánlani. … Mit is mondhatnék: ugyan a mienk, de nem sárgább és nem savanyúbb. Ez a film mindenféle összehasonlításban megállja a helyét, pedig eltelt már pár év azóta, hogy először megjelent…” (Gonda Rudolf: Búvártanfolyam a tévében – divecenter.hu, 2007. április 7.)