Eltávozott körünkből Mészáros Gyula

 

Szomorú hír: ismét egy nagyon régi búvártól, Mészáros Gyulától, a legidősebb magyar nehézbúvártól, katonabúvártól kell búcsút vennünk. A búvármunkával – ismereteink szerint – közvetlenül a II. Világháború után, Tihanyban került kapcsolatba, ahol az aknamentesítésben vett részt. (A háború alatt – a források szerint – a Székesfehérvári Repülő Tiszthelyettes Képző Iskola növendéke volt.) Budapestre került, ahol aknakereső búvárvizsgát tett és Ugray Károly és Türr Ferenc búvármester irányítása alatt dolgozott. Itt ismerkedett meg és kezdett dolgozni a megelőző korszak legendás búváraival. A KPM Közúti Hídfenntartási Vállalatnál végzett szakosító záróvizsgán 1950. december 30-án búvár szakmunkássá nyilvánították. Később, 1971. márciusában az OVH ÁBKSZ-nél megtartott nehéz- és könnyűbúvár tanfolyamán „igen jól megfelelt”, így merülésvezetővé, I. osztályú búvárrá minősítették. Az évek során Mészáros Gyula az országban a legkülönbözőbb helyeken és a legkülönbözőbb búvármunkákon vett részt. Idősebb búvártársaitól azonban nem csak a víz alatti tevékenység szakmai fogásait sajátította el, hanem meghallgatta és le is jegyzete azok történeteit. Legendásnak mondható albumait „kincseit” szívesen osztott meg a fiatalabb búvárokkal. Olyan eseményeket tudhattunk meg tőle, melyek a magyarországi búvárkodás korábban ismeretlen részeit mutatták be és így teljesebbé tették azt az utókor számára. Példaként, s a teljesség igénye nélkül említjük, hogy tőle ismertük meg a Trianon utáni katonabúvárokat és a jelentősebb munkáikat, az első magyar halálos búvárbaleset történetét (Juhász Antal, 1942.), a II. Világháború után újra induló búvártevékenységet, s az abban résztvevőket. Mészáros Gyula nem csak, mint főfoglalkozású búvárként tevékenykedett, de szabadidejében éveken keresztül szívesen segített és adott tanácsokat búvárkluboknak, így az MHSZ Ganz-, és a BHG kluboknak. Az évek múlásával is folyamatosan kapcsolatot ápolt régi búvártársaival, de kereste – s meg is találta – az új ismerősöket is. A Magyar Katonabúvárok közösségéhez 2012-ben, a II. Országos Katonabúvár Találkozón csatlakozott, ahol több régi ismerősét köszönthette és új barátai is lettek. A Magyar Búvár Szakszövetség 2013-ban, a IV. Magyar Búvároktatói Találkozó alkalmával életmű díjban részesítette, az akkor a 85. születésnapjához közeledő, az emlékeit mindig fiatalos lelkesedéssel felelevenítő búvárt. A Magyar Katonabúvárok VI. Országos találkozóján Mészáros Gyulát a katonabúvárkodás történeti kutatása és emlékeinek megőrzése terén végzett munkássága elismeréséül emléklappal ismerték el. Tavaly a Retróbúvár Felszerelések Napján anekdotái nagy sikert okoztak a mai – fiatal – búvárok körében…
A halál váratlanul köszönt be hozzá, idén február 5-én, életének 90. évében távozott el körünkből a legidősebb magyar búvár…
Nyugodjék békében, az örök világosság fényeskedjék Neki!


BÚVÁRINFÓ, 2018. JANUÁR-ÁPRILIS


KOLLÁR K. ATTILA