MEGINT TÖBBET TUDUNK – A POLIPOK GENETIKAI TITKAIRÓL...

Megint többet tudunk, mivel egy kutatócsoport feltérképezte a Föld egyik legizgalmasabb állatának, a polipnak a genetikai titkait. A nyolckarú élőlény másvilágias megjelenése ellenére nagyméretű agyával az egyik legokosabb gerinctelen. A kutatók a közelmúltban tették közzé a polip – és ezzel a fejlábúak csoportjának, amely felöleli a tintahalakat, kalmárokat és csigáspolipokat - első teljes géntérképét. Caroline Albertin, a Nature folyóiratban megjelent vizsgálat egyik szakembere kifejtette, a polipok és más fejlábúak figyelemre méltó élőlények. Bőrük színének és textúrájának változtatásával egy pillanat alatt álcázni tudják magukat, nyolc kinyújtható, tapogatókkal bélelt karjukat markolásra, manipulálásra, sőt még a tárgyak megízlelésére is fel tudják használni. Komplex, kameraszerű szemük és nagyméretű, bonyolult agyuk lehetővé teszi, hogy összetett magatartású, aktív ragadozók legyenek. A kutatók a kaliforniai kétpettyes polip (Octopus bimaculoides – lenti képen) genomját szekvenálták. (Genom: egy szervezet örökítő információinak összessége. Szekvenál: biokémiai módszer, folyamatosságon alapul. Szerk. megjegyzése) A viszonylag apró, szürkésbarna fajnak egy-egy irizáló kék foltja van feje két oldalán. Dél-Kaliforniai partjainál él.

Génállománya nagy, megközelíti az emberinek a méretét, és jóval nagyobb, mint az eddig feltérképezett gerincteleneké, úgymint a legyeké, csigáké vagy osztrigáké. Megközelítőleg 33 ezer génje közül mintegy 3500 egyetlen más állatnál sem fordul elő, eme polipspecifikus gének többsége az agyműködésben, a szívókorongokban, a retinában és az álcázóképességben játszik szerepet. A genom más gerinctelenekétől eltérő módon rendeződik össze, emellett jóval nagyobb benne ama géncsalád mérete, amely az idegsejtek fejlődését szabályozza; korábban azt hitték, hogy ez a család csak a gerinceseknél méretes.

Kifinomult idegrendszere részét képezi a szempillantás alatt végbemenő színváltása. A kutatók máig bizonytalanok afelől, hogyan irányítják kromatofóráikat - a festékanyagot tartalmazó sejteket - a felduzzadásra és összehúzódásra a másodperc tört része alatt testük egésze színének és textúrájának megváltoztatásához. A szekvenált genommal talán kideríthetik, hogyan működik ez az igencsak látványos rendszer. A polipok húsevők, a zsákmányt erős csőrükkel tépik szét, vadászat közben mérget is bevetnek. Elvesztett karjukat regenerálni tudják, a ragadozók kicselezésére sötét tintát bocsátanak ki. A fejlábúak családfája ősi, több mint félmilliárd éve fejlődött ki. Az első polipok körülbelül 270 millió éve jelentek meg, manapság mintegy 300 fajukról van tudomásunk.