A FRANCIA DELFINÁRIUMOK VÉGE? - A SZERKESZTŐ GONDOLATAIVAL

2017. MÁJUS 10.

Hosszabb távon a delfinshow-k végét jelentheti Franciaországban, hogy a kormány betiltott a tengeri emlősök fogságban tartását és szaporítását, sőt megszigorította a már fogságban lévők tartásának feltételeit. A hivatalos közlönyben május elején megjelent új jogszabály csak a törvény életbe lépésekor már fogságban lévő delfinekkel és bálnákkal tesz kivételt, szaporítani azonban ezeket sem szabad. A már fogságban lévő tengeri emlősök medencéit legalább 150 százalékkal meg kell nagyobbítani, hogy az állatok távolságot tarthassanak a látogatóktól és a többi állattól, a medencék vizét pedig nem szabad klórral kezelni. A látogatók nem érintkezhetnek közvetlenül a delfinekkel és nem is úszkálhatnak olyan medencében, amelyben azok tartózkodnak.

A delfináriumok hat hónapot kaptak az új rendelkezések alkalmazására, a medencebővítési munkákat három éven belül kell befejezniük. Az új jogszabály a tengeri cirkuszok előre látható végét jelenti Franciaországban – örvendeztek első reagálásukban állatvédő szervezetek. A jogszabályt állatvédő szervezetekkel és a Nemzeti Természettudományi Múzeummal együttműködve hozta meg Segolene Royal környezetvédelmi miniszter – közölte a kormány.

„A kormány bombát dobott a delfináriumokra” – kommentálta keserűen az új törvényt Európa legnagyobb tengeri szórakoztatóparkja, a dél-franciaországi Antibes-ban működő Marineland igazgatója.

Forrás: origo.hu

Szerk. megjegyzése: Igen, örömmel köszönthető ez a rendelkezés és egyet is lehet vele érteni. Persze, mint mindennek, két oldala van, ennek a hirtelen jött, s valljuk be nagyon kevés állatra vonatkozó delfinvédelemnek is van másik vetülete. A tiltás következtében rengeteg ember, gyermek nem fog megismerkedni „testközelből”, vagy egy üvegfallal elválasztva ezekkel a csodálatos emlősökkel és sokkal közömbösebbek lesznek majd azok vadon élő társaikkal, s nem igazán érinti meg őket majd, ha azokkal valami igazán nagy baj történik. Remélem nem fog történni semmi baj a delfinekkel, de azért nagyon durva példák azért most is vannak. Elgondolkodásra késztető az is, hogy nem lehet szaporítani a fogságban lévő tengeri emlősöket, de jelenthet-e ez valami veszélyt, „torzulást” az ivarérett példányok esetében? S ezek szerint a „párban élő állatokat” szétválasztják? S persze a törvényhozók és a környezetvédők most dörzsölhetik a markukat, hogy igen, kemények vagyunk, odacsaptunk, s elmondhatjuk megvédtük a delfineket. Arról persze sok szó nem esik, hogy mit is tesznek a vadon élő delfinekért, akikre számtalan veszély leselkedik, a vadászatuk-halászatuktól kezdve a gyors hajók, hálók okozta sérüléseken át a vizek szennyezésén keresztül. S napjaink világát, az abban működő erőket ismerve, el tudom képzelni, hogy ennek a rendeletnek nem annyira a delfinekhez van köze, hanem valami konkurens vállalkozások érdekeihez, amit az azok által támogatott (magyarul pénzelt) környezetvédők lobbijához. Azért vetődik fel ez a lehetőség is bennem, mert láttunk már szép számmal ilyen eseteket is. Nem is kell messzire menni, itthon Magyarországon is, amikor például „mancsok tapostak fehér tollas madarasok életébe”. Javallat: „Nézzünk jobbra is, meg balra is, s ha lehet, a dolgok mögé is!”

Kollár K. Attila