2018. SZEPTEMBER 27.

Megint többet tudunk, ezúttal a zebrahalakról. Igaz ez az alig hat centiméter hosszúra megnövő hal kevésbé a búvárok aprócska kedvence, mivel általában csak akváriumi díszhalként találkozhatunk vele. Különleges képességei miatt azonban érdemes megismerkedni ezekkel, hiszen azok közül van, ami más halaknál és emlősöknél, sőt még az embereknél is előfordulhat.

Ajtónállóként működik a zebrahalak petesejtjének külső részén lévő fehérjeanyag: csak a fajhoz tartozó spermiumot engedi be. (A Kelet-Indiából származó zebradánió vagy zebrahal - Danio rerio vagy Brachydanio rerio-, közkedvelt akváriumi hal, egy trópusi eredetű háziasított halfaj a pontyfélék családjából.) Ha azonban rizshalak fehérjeanyagát helyezik zebrahalak petesejtjeire, azok utat nyitnak a rizshalak spermiumának – állapították meg osztrák kutatók, akik eredményeikről a Science című tudományos lapban számoltak be. Ezek alapján ezek az „ajtónállók” a fajspecifikus megtermékenyítésért felelősek és arról gondoskodnak, hogy a fajok ne keveredjenek.

Andrea Pauli, a Bécsi Molekuláris Patológiai Intézet (IMP) kutatója és kollégái szerint ez az „ajtónálló” a zebrahal-petesejtekben gyakori fehérjeanyag, amely szükséges a megtermékenyítéshez. Ez teszi lehetővé a hímivarsejt számára, hogy behatoljon a petesejtbe, és segíti a petesejt és a spermium stabil kapcsolódását. A zebrahal ajtónállója azonban kizárólag zebrahalspermiumot enged be, a rizshalét megakadályozza abban, hogy megtermékenyítse a petesejtet. Amikor azonban a kutatók kiiktatták a zebrahal (Brachydanio rerio) petesejtjének saját ajtónállóit és helyükre a medaka (Oryzias latipes, avagy japán rizshal) ajtónállóit tették, a zebrahal petesejtjeit meg tudták termékenyíteni medakaspermiumokkal. A zebrahal-hímivarsejteknek azonban semmi esélyük a rizshalpetesejtnél. Ha viszont egy petesejtnél mindkét „ajtónálló szolgálatot teljesít”, akkor mindkét halfaj spermiuma szabad utat kap a petesejthez. A természetben ez soha, semmilyen körülmények között nem történik meg, a két faj már 200 millió évvel ezelőtt különvált egy közös őstől.

A zebrahalakhoz hasonló ajtónállók sok más gerincessel együtt az embernél is léteznek. A különbség az, hogy a külső megtermékenyítésű fajoknál, mint amilyenek a halak, kizárólag a petesejt állítja elő őket, míg a belső megtermékenyítésű fajoknál, mint amilyen az ember, csak a spermium termeli. A bécsi kutatók a jövőben a végére akarnak járni az „ajtónállók” szerepének az embernél is.

A zebrahalak azonban más különleges tulajdonságokkal is rendelkeznek. Ezek közül az öngyógyítás képessége a legérdekesebb: még súlyos sérülés után is képes regenerálni saját szívét.

Forrás: sonline.hu