2004. DECEMBER 26.

Tragikus szökőár Dél-Ázsiában. Az USGS amerikai geológiai intézet legfrissebb mérése szerint a Richter-skála szerint 8,9-es erősségű földrengés történt vasárnap (2004. december 26-án, közép-európai idő szerint hajnali két órakor) az indonéziai Szumátra szigetének északi részén elterülő Aceh tartomány partjai előtt, a tengerfenék alatt. Julie Martinez, az intézet egyik geofizikusa szerint 1900 óta ez volt az ötödik legerősebb földrengés a világon, 1964 óta pedig a legerősebb. A rengést kétezer kilométeres távolságból - így Indiában - is lehetett érezni. A rengést számos utómozgás követte, és szökőárakat idézett elő Sri Lanka, India, Indonézia, Malajzia és Mianmar délkelet-ázsiai országok különböző tengerpartjain, ahol híres és közkedvelt üdülőhelyek (többek között a dél-thaiföldi Phuket, illetve Phi Phi szigeteken és Sorajak Chusaeng, stb.) és búvár merülőhelyek találhatók. A szökőárnak az első jelentések szerint mintegy tíz ezer halálos áldozata van Több ezren - helyi lakosok, halászok és turisták - eltűntek, és legalább egymillió személy kitelepítését kezdték meg a természeti katasztrófa sújtotta területekről. A thaiföldi kormányfő elrendelte összesen három olyan déli, évente sok ezer turista által látogatott tartomány kiürítését, amelyen szintén szökőár pusztított. (Vasárnap estig úgy tudni, hogy a szörnyű katasztrófának nincs magyar áldozata.) Szükségállapot hirdettek a búvárok körében közkedvelt Maldív-szigeteken is, ahol a szökőár elborította a szigetország fővárosának, Malénak a kétharmadát. (A szigetek túlnyomó része alig egy méterrel emelkedik a tengerszint fölé. Szerk. megjegyzése)

A helyi lakosok, de a hatóságok is tartanak attól, hogy az esetleges utórezgések újabb
károkat okoznak, illetve a partmenti települések újabb szökőárhullámok áldozatai lesznek.

A katasztrófa sújtotta területeken a telefon összeköttetés szünetel, akadozik, tehát nehéz a tájékozódás. Igazán nagy gondot viszont az jelent, hogy a körzet repülőterei is megrongálódtak és pillanatnyilag nincs, illetve igen korlátozott a légi úton történő segítségnyújtás a bajba jutottaknak.

A példátlan méretű természeti katasztrófa kárainak elhárítására nemzetközi kezdeményezések és intézkedések történtek, vasárnap már indultak a külföldi katasztrófa elhárító szervezetek tagjai és megkezdődött az adományok, segélyek gyűjtése. A magyar hatóságok hétfőn döntenek a segítségnyújtás módjáról, formáiról. A katolikus egyházfő arra kérte a világ országait, hogy segítsenek a földrengés és szökőár sújtotta dél-ázsiai országoknak. II. János Pál pápa mélységes megrendültségét hangsúlyozta. Az Európai Unió hárommillió eurós gyorssegélyt küld az érintett országokba. A Brüsszeli Bizottság humanitárius segélyekért felelős tagja elmondta: mindent megtesznek azért, hogy a leginkább rászorulók jussanak mielőbb segítséghez. Louis Michel hozzátette: szorosan együttműködnek a nemzetközi segélyszervezetek, köztük a Vöröskereszt Ázsiában dolgozó munkatársaival.

A szakemberek a mélytengeri földmozgás által kiváltott szökőárt cunaminak nevezik. A japán cunami szór nagy hullámot, illetve kikötői hullámot jelent. A szó magyarázata az, hogy a szökőár a nyílt óceánon többnyire nem okoz problémát, alig emeli meg a hullámzás szintjét, azonban a kontinensek, szigetek partvidékén viszont a mélységi hullámok kicsapnak, és különösen pusztító a hatásuk a szűkebb öblökben, kikötőkben. A cunamik az is a sajátosságuk, hogy nemcsak a közvetlen környéken pusztítanak, hanem sok ezer kilométerre is eljutnak keletkezési helyüktől. A jelenlegi földrengés a feltételezések szerint Indonézia egyik nagyobb szigete, Szumátra közelében következett be, a tektonikus lemezek mozgása miatt. Mintegy 500 kilométer/órás sebességgel terjedtek szét a szökőár hullámai és így a mostani cunami, a keletkezés helyétől 1600 kilométerre pusztított.

Brit szakértők szerint az áldozatok magas száma, köztük számos turista halála azzal magyarázható, hogy a cunamik viszonylag ritkák az Indiai-óceán térségében (a
Csendes-óceánon ezek gyakoribb jelenségek). Éppen ezért a helybeliek és a külföldi látogatók egyaránt felkészületlenül szembesültek a katasztrófával. A specialisták hangsúlyozzák: szökőár esetén a legrosszabb, amit tehetünk, az az, hogy megnézzük,
milyen pusztítást végez a tenger, illetve az óceán. Ilyenkor ugyanis egyetlen dolgot lehet mindenki: minél magasabb helyre kell menekülnie a hatalmas hullámok elöl.
A jelenlegi szökőár alkalmával a tenger egy ideig visszahúzódott, és szinte "erőt gyűjtve" újra előtört, látszólag a semmiből. Ez is a cunamik egyik sajátossága, vagyis több hullámban éri el a szökőár a partokat. Ilyenkor, a hullámzás szüneteiben nem szabad a veszélyeztetett zónába visszamerészkedni. A többszöri cunami egyébként az ismétlődő földrengésekkel is magyarázható.