VÍZ ALATTI KÁBELEK ÉS TENGERALATTJÁRÓK

2018. FEBRUÁR 3-4.

Százhatvan évvel ezelőtt, 1858. augusztus 16-án, 19 évnyi tervezés és álmodozás után fektették le az első telegráfot az Atlanti-óceán fenekén, amellyel végre szorosabbak lettek az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közötti gazdasági és politikai kötelékek.

Ekkor már volt ebben tapasztalat, mivel Samuel Morse 1842-ben fektette le az első tenger alatti kábeleket New York kikötőjében. Napjainkra a világtengereket behálózzák a különféle célú víz alatti kábelek, melyek nélkül ma már elképzelhetetlen lenne életünk. Elég, ha arra gondolunk, hogy akkor a világhálós kapcsolat sem működne, ami nélkül ma már szinte nem létezhetnénk. Egy még 2013-ban, a TeleGeography által készített térkép szerint 232 kábel volt a tengerek és óceánok mélyén. (Az alábbi kép mutatja a 2013-as állapotot, napjainkban már 900 ezer kilométer hosszú a működő 428 víz alatti kábel. Szerk. megjegyzése)

A kábelek nem csak céljukat tekintve, de kivitelük alapján is eltérőek, többnyire vékonyak és könnyen megsérülhetnek, akár még egy nagytestű cápa harapás is megrongálhatja. Ez nemmindössze elvi lehetőség, hiszen készült víz alatti felvétel is egy kábelt harapdáló cápáról...

Ugyanakkor a mechanikai sérüléseknél, kábelszakadásoknál sokkal nagyobb veszéllyel kell napjainkban szembenézniük az üzemeltetőknek. Ez pedig az adathalászat, az adattorzítás, vagy adatszolgáltatás időszakos-végleges megbénításának veszélye. S ezek nem csupán paranoid gondolatok, sőt egyesek szerint ezzel akár a hidegháborús állapotok is visszatérhetnek. Az alapozza meg ezeket a gondolatokat, hogy az utóbbi években sokszorosára nőtt az orosz tengeralattjárók aktivitása a kábelek nyomvonalán. Nem az a kérdés, hogy az oroszok meg akarják-e piszkálni a kábeleket, hanem az, hogy mi ezzel a céljuk: csak lehallgatni a forgalmat, vagy elvágni Amerikát a világ többi részétől. Két évvel ezelőtt az orosz Jantar „óceánkutató” hajó szép lassan haladt végig az Egyesült Államok keleti partja mentén, Kuba felé tartva. A hajót az orosz védelmi minisztérium szerint olyan kutatóeszközökkel szerelték fel, amelyek a világon egyedülállóan alkalmasak a mélytengeri élővilág megfigyelésére. Ebben minden bizonnyal igazat mondtak, hiszen a Jantarról két mini-tengeralattjáró is indítható, amelyek több ezer méter mélységbe is le tudnak merülni, írta a The New York Times.

Az amerikai hadsereg mégis inkább kémhajóként jellemzi a Jantart, ezért minden rendelkezésükre álló eszközzel (repülővel, műholddal, hajóval) percről percre nyomon követték tevékenységét, amint a kubai Guantánamói-öböl felé közeledett. Ott ér partot ugyanis az egyik legfontosabb tenger alatti internetes adatkábel. A gyanú szerint a Jantar búvárhajóinak a feladata valójában az volt, hogy teszteljék, milyen hatékonyan képesek hozzáférni ezekhez a kábelekhez. Arról, hogy végül is hogyan ítéli meg ezt az amerikai hadsereg vezetése, mire számítanak, milyen terveik vannak az mno.hu írásában olvashatók.


Forrás: mno.hu