VAN NEVÜK A DELFINEKNEK

2018. JÚNIUS 25.

Van nevük a palakorú delfineknek is, amit nem az emberek, hanek ők adnak maguknak. Életbevágóan fontos lehet, hogy szemmel tartsuk a riválisainkat; így tett Abraham Lincoln is, aki a politikai ellenfeleit is bevonta kabinetjébe, hogy ezáltal megnyerje őket magának. Ez a módszer az állatvilágban is megjelenik, méghozzá a jámbor külsejű palackorrú delfinek között.

Egy perthi kutatás során nemrég kiderült, hogy a hím példányok saját, csak rájuk jellemző füttyel kommunikálnak, így válnak felismerhetőkké a barátaik és a riválisaik számára, az állatok kusza közösségében. A nem-emberszabású élőlényeknél ez a fajta közlésmód eddig még nem igazán volt ismert.
A nyugat-ausztráliai Shark Bay vizeiben tanyázó hím, nem rokon delfinek kettes és hármas csapatokba verődve alkotnak hálózatot, hogy az egyedülálló nőstényeket terelgessék, mi másból, mint párzási célból. Ezek a szövetségek szintet lépve, együtt még arra is képesek, hogy egymás csapataitól nyerjék el a lányokat, illetve megvédjék a saját hódításaikat a hasonló, rablási kísérletektől. A hím párosokat elsősorban olyan egyedek alkotják, akik egyébként egymás versenytársai, ugyanis az apaság sikerén nem tudnának osztozni. A csapatok közti kötelékek viszont legalább annyira kikezdhetetlenek, mint az anyák és a borjak kapcsolata: egy életen át is kitartanak.

Hogyan képes ezt a szerteágazó hálózatot működetni ez a sok okos állat? Úgy hogy táncolnak, s ahogy fütyülnek. Korábbi vizsgálatok igazolták, hogy a palackorrú delfinek kialakítottak egy hangzó „ujjlenyomatot”, amit kvázi aláírásukként használnak. A személyazonosságukat reprezentálják ezen a módon, mely egy nem velük született tulajdonság. Életük első hónapjaiban fejlesztik ki ezt a csak rájuk jellemző füttyöt, mely megkülönbözteti őket a társaiktól. Emberi nevekhez hasonló hangsorról van szó – melyet bemutatkozáskor adnak ki, illetve lemásolják egymás „nevét”, ha úgymond szóba kell hozniuk az illetőt. Évtizedekkel ezelőtt azt vették észre a tudósok, hogy a hím delfinek egy közös hívójelre verődnek össze, amikor csapatokba rendeződnek. Egy ilyen fütty hirdeti egyrészt a közösséghez tartozást, másrészt a felhívást keringőre, a hölgyek felé. Kiderült, ennél jóval többre is képesek: saját, személyes vokális elnevezéssel is bírnak.

Ez a váratlan felfedezés azt mutatja, hogy jóval közvetlenebbek a delfinek, ami a közösségi kommunikációjukat illeti. Az adott egyéni hang kiadása a csapat tagságot is magába foglalja, és emellett még a kötelék erősségére is utal. Ilyen összhang a papagájok, énekesmadarak, denevérek, elefántok és főemlősök sajátossága volt eddig. Hogy az ausztrál hím delfinek is képesek ilyen módon elválasztani magukat a konkurenciától, az eddig nem volt közismert. Azt is jelezni tudják, ki az, akivel szívesen társulnak, és mely csapattárstól őriznék meg a tisztes távolságot. Hihetetlen, de húsz év elkülönítés után is emlékeznek még egymás fütty-neveire – és ez a hosszú távú társas emlékezet kellően nagy kapacitású is. Képesek azt is észben tartani, ki kihez tartozik, vagy tartozott az évek során. A fennmaradásuk szempontjából kulcsfontosságú, hogy az adott hangok alapján beazonosítsák, melyikük a barát és ki az ellenfél.

A szövetségesek hogyan tudják így megerősíteni a kötelékeiket? Shark Bay fiú delfinjei rengeteg időt töltenek azzal, hogy gyengéden érintkeznek egymással. Ez a magatartás az oxitocin hormon kiválasztása miatt adódik, mely az egyedek kötődéséért felelős. Az emberekben is ez a vegyület erősíti meg a bizalmat és az összetartozást. Ezen kívül az itteni emlősök gyakran mutatnak közel azonos viselkedésmintát. Ugyanabban az időben, ugyanazt teszik a hímek a csapatban, mintha csak tökéletesre csiszolt, közös bemutatót tartanának. Nemcsak a füttyel, de ezzel az összehangolt mozgással is jelét adják egységüknek, akárcsak a mi társadalmunkban, ahol a látványos, közös események - a koreografált tánc, vagy a katonák masírozása - mutatják az egyének közti kapcsolat magas minőségét, fejti ki a Science Alert.


Forrás: nuus.hu