JANUÁR
„Itt az új év, új jót hozzon,
A Gergely-naptárban az esztendő első hónapja január. A hó neve emléket állít az ókori római naptár évkezdetét jelölő kétarcú Janusnak. Januárt a régi magyar naptár Boldogasszony havának, a székelynaptár pedig Fergeteg havának nevezte, a csillagászok Bak-, vagy Vízöntő havaként, a meteorológusok pedig Télhóként említik. A naptár történet szerint a rómaiak időjelzőjét (Calendarium Romanum) Numa Pompilius (Kr.e.715-672.) reformálta meg, úgy, hogy a város alapító Romulus király tíz hónapos évéről áttért a tizenkét hónaposra. A hónapok sorrendje is megváltozott, az első hónap Mensis Januarius.
Janus a kétarcu, az átjárás, a kezdet és a vég istensége lett. (A kettős arc jelentését magyarázza, hogy a tiszteletére emelt templom kapuja béke időben zárva, háború alatt nyitva volt.) Pompilius naptárát Kr.e. 46-ban Julius Caesar megreformálta, s bevezette az un. Julianus-naptárt. Az ezt követő jelentős naptármódosítás 1582-ben XIII. Gergely pápa nevéhez fűződik. A Gergely-naptárt Magyarországon 1587. november 1-én vezették be. Első hónapunk nevével kapcsolatos érdekesség, hogy a XVI. században a hónap neveit megújítani akaró Sylvester János nyelvész a Fű hó név használatát szorgalmazta. Január ünnepei, jeles napjai... Január 01. Az újév első napját a magyar néphagyomány kiskarácsony elnevezéssel illette, amikor az a rokonok, barátok, ismerősök ajándékokkal keresik fel egymást portáikon és köszöntik fel egymást. E szokáshoz kapcsolható a "háromkirályjárás", ami hasonlatos, s szinte folytatása a karácsonyi betlehemezésnek. A katolikus egyház a hónap első napján Jézus Krisztus édesanyját Szűz Máriát, Isten Anyját ünnepli. Innen származik a január régi magyar neve: Boldogasszony hava. A hónap névadása azonban a réges-régi, távoli múltba nyúlik vissza: ősvallásunk Hold-istenasszonya, a székelyföldi Babba Mária szoros kapcsolatban áll a keresztény Boldogságos Szűz Máriával. Ez is bizonyítja, hogy az ómagyarság istenszemléletét beolvasztotta a keresztény világképébe... Január elseje a béke világnapja, amit VI. Pál pápa kezdeményezésére 1968 óta ünnepelünk. E napon ünnepli Palesztina a Nemzet napját, Kuba a Felszabadulás napját és Szudán a Függetlenség napját. Sajátosak az év első napján a régi étkezési szokások: szárnyast "nem szabad" tálalni, mert elrepül a szerencse. (Hasonló ehhez, hogy nem szokás e napon a házból semmit "kiadni", mert akkor egész évben minden "ki fog menni" a házból.) Kívánatos étel viszont az asztalon a disznó-, vagy malachús, mert az állat kitúrja a szerencsét. A nagyon távoli múltba vezethető vissza a "bőséget, áldást kérni termésre, családra, egészségre", amit gonoszűzés is kísérhet: nagy zajt csapnak a házaknál, ami elriasztja a rosszat hozó szellemeket. Az a gyümölcsfa, melyet "felköszöntenek" az esztendő első napján bő terméssel viszonozza a figyelmességet... Január 03. Jézus Krisztus neve napja.
Vízkeresztnapja időjóslásra is kiváló: "ha az idő enyhe, olvad, megcsordul az eresz, víz fakad a keréknyomban közeli a tavasz eljövetele. Vízkereszt ünnepével kezdődik a farsang, a bálok, mulatságok időszaka, mely hamvazószerdáig (a Húsvét előtti negyvenedik nap) tart. Január 13. A Magyarországi Német Önkormányzatok Napja, melyről 1997-től emlékezünk meg. Január 14. Európai nyelvek napja. Január 17. Szent Antal napja. A januári, téli Szent Antal, - aki Egyiptomban, a IV. században élt - a magyar néphagyományok szerint a háziállatok védőszentje. Január 18. Piroska napja, melyhez a néphagyomány szerint idöjóslás párosulhat: "Ha Piroska napján fagy, 40 napig el nem hagy." (Piroska, latin nevén Prisca, őskeresztény vértanú a negyedik római császár, Claudius korából.) A néphit szerint, az a hajadon, aki Piroska napján piros keszkenőt köt a nyakába, az még abban az évben férjhez megy. A napra vonatkozó időjóslás: "Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy." Január 21-22. Vízöntő havának kezdőnapja. Január 22. Árpádházi Szent Margit (IV. Béla királyunk leánya) ünnepe. Vince napja. A magyar gazdálkodók, különösen a bortermelők jeles napja. E napon a szőlősgazdák felkeresik pincéjüket, - szokás ezt "vincézésnek" is nevezni - megvizsgálják a tökéket, koccintanak, s megfigyelik az időt: "Ha fénylik Vince - megtelik a pince." Eger és Pécs környékén szokás "Vince-vesszőt" (szőlőágat) vágni, és a lakásban kirügyeztetni, aminek az eredményéböl a termés milyenségére lehet következtetni.
Január 22. Magyar kultúra napja Talán a legfiatalabb magyar ünnepünk a magyar kultúra napja, amiről az 1980-as évektől kezdve emlékezünk meg. Az ünnep napjának "kiválasztása" azért e napra esett, mivel - a fennmaradt kézirat tanúsága szerint - 1823-ban e napon fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnusz megírását. Január 24. Szalézi Szent Ferenc az írók és a katolikus sajtó védoszentjének ünnep napja.
"Az írott szónak mindenkor súlya, felelőssége van. Egy-egy leírt gondolattal írója bármikor szembesíthető. Ahogy beszélni, írni sem szabad a "levegőbe". Hallatlanul nagy az "írástudó" ember felelössége. Nem véletlenül lett Szalézi Ferenc a tollforgatók védőszentje, hiszen az írás "hatalmát" felhasználva sikerült gyümölcsöző módon a hitüktől elszakított emberek szívéhez megtalálni az utat. Adja Isten, hogy korunk "tollbajnokai" is mindenkor tényszerűségre és egyszerű, világos fogalmazásmódra törekedjenek, kérjük ehhez Szalézi Szent Ferenc közbenjárását." Január 25. Szent Pál apostol ünnepe. Az apostolról napjainkban már a legtöbben egyre kevesebben tudnak, viszont mindenki ismeri, használja a "pálfordulás" kifejezést. (A kifejezés onnan ered, hogy Saul, aki tűzzel-vassal irtotta az őskeresztényeket egy égi jel hatására megtért, Krisztus apostola lett a damaszkuszi úton. Saul a keresztségben a Pál nevet vette fel.) Az időjárásra vonatkozó népi megfigyelés: "Pálnak fordulása, fél tél elmúlása." Január 26. Nemzetközi vámnap. A brüsszeli székhelyű Vám Együttműködési Tanács megalakulásának napját 1983 óta ünneplik a világban. Magyarországon 1993-ban tartották meg először. Január 28. Lepra elleni harc világnapja.
JANUÁRBAN TÖRTÉNT – Január 25-én, 1627-ben született Sir Robert Boyle (Elhunyt: 1691 december 3.), a neves természettudós, vegyész, fizikus és feltaláló. Nevét elsősorban a Boyle-Mariotte-törvény tette ismertté. 1670-ben felfedezte, hogy nyomáscsökkenés hatására elpusztult állatok vérében buborék van… – 1908. január 25-én a fiumei Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság két nehézbúvára Lóczy Lajos gróf felkérésére feltáró merülés hajtott végre a Hévízi-tóban.
– Január 14-én született a francia Frederic Dumas (1913) az első jeles könnyűbúvárok, a „három muskétás” (Jacques Yves Cousteau, Philippe Tailliez, Frederic Dumas) egyike. Dumas - becenevén Didi - kezdetben szenvedélyes víz alatti vadász, az Aqua Lung megjelenése után kiváló víz alatti filmes, a víz alatti régészet elkötelezett művelője, búvárfelszerelés fejlesztő, számos könyv szerzője, a Búvár Világszövetség, a CMAS tisztségviselője, a Francia Búvárszövetség elnöke volt. Toulonban, 78 éves korában1991. július 26-án hunyt el. – 1919. január 23-án, Bécsben született
Hans (Henrich Romulus) Hass professzor,
az első könnyűbúvárok egyike, a búvárfotografálás úttörője, számos búvárkönyv
szerzője, búvárexpedíciók szervezője.
– 1960. január 1-én az MHS BEKSZ búvárai
10 napos kutatótábor keretében a Tapolcai-tavasbarlang
víz alatti részeiben beúsznak 300 méter járatot, melyből 214 métert fel
is térképeznek. Munkájukról – külföldön is elismerést szerzett – filmet
forgatnak. Az oldal, az Euro-Hungária
Alapítvány támogatásával készült |