Az ősi etruszk nyelven Vénuszt "Apru"-nak nevezték, egyes kutatók szerint innen származik április hónap a neve. A hagyomány szerint a névadó még maga Romulus volt, isteni anyja, Vénusz előtt tisztelegve. Más nyelvészek az "aprire - kinyitni" szóra vezetik vissza a hónap névét. A székelynaptár Szelek havaként tartja számon áprilist, a régi magyar naptár Szent György havaként, Tavaszhóként említi, a csillagászok Bika havának nevezik. Áprilisban a tavasz kibontakozik, virágba borulnak a bokrok, fák, s kibújnak a földből az egynyári növények is. Nem ritka azonban, hogy a hónap folyamán a fagykatonák, hópehelyseregek támadásra indulhatnak a kikelet ellen, ami okozhat kisebb - s sajnos - nagyobb károkat, a fagy még is tizedelheti a nyári-őszi termést. A áprilisban azonban a tél véglegesen vereséget szenved, s a tavasz győzedelmeskedik. Az időjárás szélsőséges változásai miatt már a régiek is áprilishoz ragasztották a szeszélyes, de még inkább a bolondos jelzőt. Április kedves eseménye, hogy a hó utolsó napjáig minden költöző madarunk hazatér, megkeresi fészkét, vagy újat épít.

HÚSVÉT

Húsvét mozgó ünnep, a tavaszi napéjegyenlőség időpontjától függ, márciusban, vagy áprilisban van. A pontos időpontot az égitestek járása határozza meg. Egy nagyon régi, 1582-ből származó megegyezés szerint ez a legnagyobb keresztény ünnepünk mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon van.

Munkácsy Mihály: Golgota (részlet)

Húsvétra előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt nagyobb, kisebb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima - hetvened, mert hetven napig tart, húsvéti időnek is nevezik. A böjt utolsó hetének neve: nagyhét, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken fehérhét - fehérvasárnapig tart.

Húsvétkor ünnepeljük Jézus Krisztus feltámadását. A legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A nagycsütörtök Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este pedig körmenetekkel emlékezünk meg arról, hogy Jézus harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.

Az idei esztendő (2019) húsvéti ünnepei, jeles napjai részletesen március hónapnál találhatók.

Húsvéti népszokások
Húsvét előtti utolsó vasárnap, a virágvasárnap, amely már a húsvéti ünnepsorozat része. A magyar népszokások ezen a napon a zöldág-hordás, más néven villőzés: a termékenységet segítő eljárás. Az ággal megütögették a fiatal lányokat, menyecskéket. A moldvai csángók fűzfa sípot fújnak, habajgatnak, ezzel "keltik fel" a tavaszt. A nagyhét napjainak szokásai a Bibliában leírtakat követik. Nagycsütörtökön, zöldcsütörtökön a Rómába ment harangokat a fiúk kereplőkkel helyettesítik. Az étrendbe e napon valamilyen zöldet, parajt, salátát iktatnak. Pilátus-égetés is e nap szokása, mikor a Pilátust jelképező bábut elégetik, megverik. Nagypéntek, Jézus kereszthalálának napja - gyászünnep. Az emberek a helységek szélén lévő kálvária - dombokra vonulnak, s megállnak az egyes stációkat jelölő kápolnáknál, mintegy eljátszva Jézus keresztvitelének útját. Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. Az esti körmenetek, a templomokban az új tűz gyújtása, mely Jézus és egyben a remény jelképe, azt adja hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel van. Este "visszajönnek" a harangok is Rómából. A feltámadás napja húsvétvasárnap. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik - egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval.

A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány. Húsvét másnapján német területeken, nálunk pedig Kecskemét környékén szokás volt az Emmausz -járás. Annak emlékére, hogy Jézus a tanítványokkal az Emmauszba vezető úton találkozott, kimentek a város határán álló kápolnához és vidám mulatságot ültek. E nap Európa-szerte a játék, a vidámság napja. Magyarország egyes vidékein e napot vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket.

Húsvéti tojás, bárány, nyúl
A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. A húsvéti bárány egyértelműen Krisztust jelképezi, a nyúl szimbolikáját azonban homály fedi. A nyúl a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta. E különös tulajdonságú állat hozzánk német közvetítéssel került. Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase.

Április 01. E napot a bolondok napjának is nevezik, amikor kisebb-nagyobb tréfákat űznek egymással a vicces kedvű emberek. Az "áprilist járatás", "április bolondja" az ókori tavaszkezdő tréfás örömünnepekre vezethető vissza. Hozzánk talán német közvetítéssel került. Erre vall, hogy elsősorban városi és gyermekmulatság, a felnőtt falusi nép körében sohasem gyökeresedett meg.
A hónap első napja a téli napfordulótól számított századik nap, ezért népünk régente "száznapnak" is nevezte.

Április 02. Szakszervezeti akciónap

Április 03. Csillagászati világnap

Április 06. Roma kultúra napja Magyarországon

Április 07. Egészségügyi világnap - 1947-ben alakult meg a WHO. A világszervezet célja a nemzetközi egészségügyi munka irányítása és összehangolása, továbbá a környezet aktív védelme.

Április 08. Emberszeretet világnapja

Április 8. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe - az angyali üzenet és a benne ki-bontakozó élet csodája.

Április 10. Nemzeti Rákellenes nap

József Attila

Április 11. Költészet napja - 1964 óta József Attila születésnapjára emlékezve ünnepeljük.

Április 12. Űrhajózás napja - 1961-ben ezen a napon a Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották a világ első, embert szállító űrhajóját, fedélzetén Jurij Alekszejevics Gagarin repülőőrnaggyal.

Április 18. Nemzetközi műemlékvédelmi nap

Április 21-22. A Bika csillagjegy kezdete, mely május 21-ig tart.

Április 22. - A Föld napja. A Föld napjáról történő megemlékezés az USA-ból ered. Először 1970. április 22-én egy amerikai egyetemista, Denis Hayes kezdeményezésére 25 millió amerikai polgár emelte fel szavát a környezet és a természet védelméért. A kezdeményezés rávilágított a természet megóvásának fontosságára, s az évek során átlépte az ország határait, de a polgári mozgalom kereteit is. Az USA után számos országban törvények születtek a természet megóvása céljából és környezetvédelmi szervezetek alakultak. A mozgalmat elindító Hayes és társai 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, ahonnan havonta hírlevelet küldenek a világ - szinte - minden országába. Napjainkban a Föld közel kétszáz országában emlékeznek meg április 22-én a Föld Napjáról tudományos konferenciákkal, rendezvényekkel, akciókkal. Hazánk 1990-ben kapcsolódott be a Föld Napján megrendezésre kerülő természetvédelmi, környezetvédelmi világrendezvények sorozatába.

Április 22. Ápolók napja Magyarországon - Holocaust világnap

Április 23. A könyv és a szerzői jog világnapja

Április 24. Magyar Rendőrség napja - Sárkányölő Szent György napja. 1992 óta rendezik meg.

A kísérleti állatok védelmének világnapja

Április 26. A szellemi tulajdon világnapja

Április 27. Vakvezető Kutyák napja - 1994-ben ünnepelték meg először, a Nagy-Britanniában levő vakvezető Kutyakiképző Iskolák Világszövetségének ötlete nyomán.

Testvérvárosok világnapja - 1957. április 28-án a franciaországi Aix-les-Bains-ban megalakult a Testvérvárosok Világszövetsége (UTO). E napot a városok közötti együttműködés érdekében ünneplik. (Mindig április utolsó vasárnapján ünneplik.)

Április 28. A munkahelyi balesetek gyásznapja

Április 29. Táncművészet világnapja - A Nemzetközi Színházi Intézet 1981. évi madridi közgyűlésének kezdeményezésére 1982-ben ünnepelték meg először, megemlékezve Jean G. Noverre francia balett-táncos, az egyetemes táncművészet nagy megújítójának születésnapjáról.
Április 30. - A méhek napja Magyarországon - A Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére 1994 óta ünnepeljük. A program egyik célja a hazai méz és méhészeti termékek megismertetése és megkedveltetése.

ÁPRILISBAN TÖRTÉNT

- 1452. április 15-én született Leonardo (di ser Piero) Da Vinci (elhunyt: 1519. május 2.), híres művész, feltaláló, akinek a fennmaradt feljegyzései között megtalálható a légzőcső, kéz- és lábuszony, sőt, a „búvárgép” (?) terve is.

- 1872. április 15-én hunyt el Augustus Siebe (született: 1788.), aki feltalálta a fém gömbsisakkal ellátott zárt búvárruhát.

- 1968. április 14-16-a között az FTSK DELFIN Könnyűbúvár Szakosztály búvárai (Maróthy László, Vörös János, Násfay Béla) elsőként ússzák át az Esztrámosi Rákóczí-barlang II. tavából induló szifont és felfedezik a Vörös-tenger-ágba. (A páratlan szépségű és nagykiterjedésű levegős termet a szakirodalom később Maróthy-ágként is említi.)

- 1972. áprilisában az Amphora KSC búvárai - hosszú előmunkálatok után - bejutnak a Kossuth-barlang szifonjának szűkülete utáni részébe.

(Fotó: Mozsáry Gábor: Föld alatti vizek mélyén c. a mek.oszk.hu-n lévő könyvéből
- Merülés után a Kossuth-barlang hasadékában - Dr. Mozsáry Péter és Nagy János)

Az oldal, az Euro-Hungária Alapítvány támogatásával készült