Az esztendő hetedik hónapját Julius Caesar-ról, a híres római hadvezér-államférfiról nevezték el. Hazánkban régebben júliust Szent Jakab havaként emlegették. A szent apostol nagy tiszteletét bizonyítja, hogy Nagy-Magyarország (történelmi Magyarország) számos települése a Jakab nevet viseli. A székely naptár júliust Áldás havának, más régi magyar naptárok Nyárhónak, a csillagászok Oroszlán havaként nevezik...
Július ünnepeinek, jeles napjainak névadói között több magyar származású személyiség is van...
Július 1. - Július első napját az Építészek Világszövetsége nyilvánította Építészeti Világnappá, hogy ezzel is felhívja a figyelmet az ember környezetét meghatározó módon alakító építészetre. Magyarországon 1988-ban ünnepelték meg először.
- A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete 1996-ban kezdeményezte, hogy a köztisztviselői törvény 1992. július 1-jei életbelépésének emlékére Magyarországon július 1-je legyen a Köztisztviselők napja, amit először 1997-ben tartották meg.
Július
2. - Sarlós Boldogasszony ünnepe, mely nap Szűz Mária Erzsébetnél
történt látogatására emlékeztet. Sarlós Boldogasszony, a várandós édesanyák
ünnepe a hónap második napján van. Nagyon sok helyen e nap az aratás (ami
az előző hónap utolsó napjaiban lévő Péter, Pál napjához kötődik) kezdete
is. Sarlós Boldogasszony napjához gyógyító szokások kapcsolódnak. Az Alföldön
sarlóval vágják le a fodormentát, majd - gyakran búzával együtt - a templomban
megszenteltetik. A szentelt fodormentából főzött, mézzel ízesített tea
jó a köhögésre, a fájós lábat gyógyítja, de adnak az állatoknak is belőle,
ha betegség üti fel a fejét köztük...
A szárított növényböl szokás a beteg párnája alá tenni, söt még a halott
koporsójába is...
- A Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) 1924. július 2-án alakult meg, ennek emlékére az 1994. szeptemberében tartott párizsi ülésen magyar javaslatra július 2-át a Sportújságírók napjává nyilvánították. 1995-ben ünnepelték először.
Július 4-e az Ébredés napja...
Július 11-én Szent Benedekre szokás emlékezni. Benedek Itáliában, az umbriai Nursiában született 480-ban. Ezekben az évtizedekben "Európa" szinte világvégi han-gulatban élt: akkortájt elbukott az utolsó római császár, a birodalomra folyamatosan barbár hadak törtek és a szétmorzsolással fenyegették. E vészterhes időkben nőtt fel Benedek, s alapította meg a Benedek-rendet. Jelszavuk a "Dolgozni és imádkozni" (Ora et labora!) volt. A pogány népek körében végbevitt térítésekben, a görög-római kultúra megmentésben kiemelkedő szerepet játszottak Benedek és rendtársai. VI. Pál pápa Szent Benedeket Európa védőszentjévé nyilvánította.
- 1989-ben aláírták az ENSZ Fejlesztési Programját, mely vezetői javasolták, hogy július 11. legyen a Világ népességének napja. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a népességnövekedés méreteire és az ezzel járó problémákra.
Július 12-e volt a tizennégy segítő szent közös ünnepe. A szentek: Szt. Lénárt, Szt. Erasmus, Szt. Miklós, Szt. Egyed, Szt. Vid, Szt. Achatius, Szent György, Szent Pantaleon, Szt. Kristóf, Szt. Eustachius, Szt. Balázs és három női szent: Margit, Katalin és Borbála. Általában betegség, járvány, egyéb szükség esetén hívták őket segítségül. Kápolnákat, oltárokat, ispotályokat szenteltek a tiszteletükre. Tiszteletük kezdete és kialakulása is bizonytalan, valószínűleg német földön keletkezett, és a nagy európai pestisjárvány (1347-52) idején terjedt el. Hazai elterjedéséről az első adat a XV. századból való.
Július 13-a Kr. u. a IV. században vértanúhalált halt (Antiochiai) Szent Margit ünnepe.
Július 17-e Boldog Hedvig emléknapja. Hedvig Nagy Lajos magyar és lengyel király leánya volt, aki 1386-ban lépett házasságra Jagelló László litván fejedelemmel. Hedvig nagyon sokat munkálkodott azon, hogy a litvánok keresztyénné váljanak. Prágában 1397-ben kollégiumot alapított litván teológusok számára, s az Árpád-házi szent asszonyok példáját követve törödött a szegényekkel, betegekkel, árvákkal és elesettekkel. Boldoggá avatása évszázadokig húzódott, de jóságáról már életében is legendák keletkeztek, s halála után ikonokon, oltárképeken a lengyel szentek és boldogok között ábrázolták.
Július 20. - E napon ünneplik az Illés nevet viselők névünnepüket. Illendő, ha e napon megemlékezünk Illés prófétáról is. A szegedi néphagyomány szerint, ha heves zivatar van, akkor "Illés csatázik a Sátán-nal". (A szólás arra utal, hogy Illés próféta lökte le a kevély angyalokat az égböl.)
Július 22. - Magdolna napja, mely a megtérő, bűnbánó Mária-Magdolnára emlékeztet.. A "néphit" szerint a napon köszönt be az igazi nagy meleg.
Július 22/23. az Oroszlán havának kezdete.
Július 24-e Kinga napja. IV. Béla magyar király leányát, Boleszláv krakkói és szandomiri herceg feleségét Kingát, XII. Ince pápa tette Lengyelország egyik védőszentjévé. Kinga alakja is jól jelképezi a hagyományos a mély lengyel-magyar kapcsolatok régmúltba nyúló eredetét. A hercegné a jótékonyság, türelem mintaképe és nagy segítője volt a Lengyelországot is feldúló tatár betörések utáni újjáépítésnek.
Szent Kinga és Szent Kristóf
Július 25. - Szent Kristóf,
az utazók, az utasok védőszentjének ünnepe. A név görögül Krisztoforosz,
aminek a jelentése Krisztust hordozó. A Kristóf név és Kristóf története
pedig így szól:
"Egyszer egy magas, hatalmas erejű férfinek egy remete azt tanácsolta,
hogy szolgálja Krisztust. Ezért a férfi egy gyors folyó partján telepedett
le, ahol a hátán ingyen vitte át az arra járó embereket. Egy napon egy
gyermek kérte meg, hogy vigye át a túl partra. Az erős ember felkapta
a könnyűnek látszó gyermeket és elindult vele. A folyóban azonban egyre
nagyobb lett a súly a vállán, majdnem elmerült, elsüllyedt a folyó iszapjában.
A túlpartra érvén megkérdezte a gyermeket: Ki vagy Te? Én vagyok a világ
ura, aki mindent teremtett. Én vagyok Krisztus. És téged ezentúl Krisztus-hordozónak,
Kristófnak fognak nevezni." S Kristóf megtért, és vértanúságáig hittérítőként
járta a vidékeket és a városokat."
Szent Kristóf az utazók, utasok, az autósok védőszentje, de tisztelik
Őt számos mesterség folytatói is: a kertészek, a gyümölcskereskedők, s
a munkájuk során a "vízen járók" is. A Szent Kristóf érmek napjainkban
is gyakran díszítik a gépjárművek műszerfalát.
- Ugyanez a nap Szent Jakab ünnepe is. Elődeink Szent Jakab
tiszteletét mi sem bizonyítja jobban, hogy a hazánkban számos településének
nevében a Jakab név megtalálható: Hegyhátszentjakab, a Kaposvárhoz tartozó
Kaposszentjakab, az őrségi régi szép kistelepülés Hegyhátszentjakab, Nógrád
megyében Szurdokpüspökihez tartozó Zagyvaszentjakab. A történelmi Nagy-
Magyarország egykori Torda-Maros vármegyében Tornaszentjakab, Székelyföldön
az egykor különálló, ma Kászonszékhez tartozó Kászonszentjakab őrzi az
apostol nevét.
Július 25-e a magyar hadihajózás napja. 1848. július 25-én, az „Országos Hadigőzös Mészáros” névre keresztelt hajó vízre bocsátásával vette kezdetét az újkori magyar hadihajózás. A Magyar Honvédség hadihajósai ezt a napot évtizedek óta fegyvernemi napjukként ünneplik.
Július 26-a az Annák névnapja. Napjainkban Magyarországon Annáról az Anna-bál jut először a legtöbb ember eszébe. Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy Szent Anna és férje Szent Joakim Krisztus nagyszülei voltak, s nap mindkettőjük névünnepe. Régi népszokás, hogy Anna napján kezdik meg a kender "nyüvését", mivel a hagyomány úgy tartja, hogy e napon megszakad a kender töve...
Július 31-e a Jezsuita rendet, a Krisztus Társaságot megalapító (Loyola) Szent Ignácra való emlékezés napja.
1961-től július második vasárnapján ünnepeljük a Vasutas napot a kormány határozata alapján.
Július harmadik vasárnapja. Magyarországon 1995 óta rendezik meg az országos Polgárőr napot. Az eltelt évek bebizonyították a polgárőrszervezetek létjogosultságát. A lakosság széles körben felismerte az önszerveződés fontosságát, ami abban is megmutatkozik, hogy nemcsak a városokban, de már a kisközségekben is működnek polgárőrségek.
- 1877. július 29-én született (Charles) William Beebe (elhunyt 1962. június 4.) természettudós. Beebe-t már fiatalon elbűvölte a víz alatti világ „sekélyese”, ahová egyszerű sisakos búvárfelszereléssel gyakorta lemerült. Merülései alkalmával a víz alatt rajzokat készítette az akkor még meglehetősen ismeretlen víz felszín alatti világ élőlényeiről. Később a mélységek a megismerése felé fordult. Egy a felszínről leengedhető acélgömböt, un. batiszférát tervezett, amely több mélymerülési rekordot hajtott végre.
A Bermuda-szigeteknél 1934-ben Beebe és kutatótársa, Otis Barton 923 m mélyre merültek a batiszférában. Ez akkor mélymerülési rekond volt, ami 15 évig marad érvényben. Később, 1948-ban a batiszféra - Bartonnal a fedélzetén - 1370 méter mélységbe merült. Beebe a víz alatti kutatásairól könyvet írt Félmérföldnyire a tenger színe alatt címen. A kötet a Királyi Magyar Természettudományi Társulat 1937-ben megjelentette, érdekesség, hogy ez az első magyar nyelven megjelent, részben búvárkodással foglalkozó könyv.
- 1966. júliusában egy állapotfelmérő munka során Bárdi Miklós átúszta a Fővárosi Vízművek egyik 500 méter hosszú bújtatócsövét a Duna alatt. A merülés sorozat alkalmával Bárdi társa, P. Győző életét vesztette. Ez volt az első magyarországi halálos könnyűbúvár baleset. Valószínűleg a szerencsétlenül járt búvár szíve nem bírta a fizikai és pszichikai megterhelést.
Az oldal, az Euro-Hungária
Alapítvány támogatásával készült