December az esztendő tizenkettedik, a
polgári év utolsó, az egyházi év első hónapja. Az antik római naptár tizedik
hónapja volt az évutó, innen származik a december név. December havát
sokféleképpen nevezik: a csillagászok a „Bak havának” tartják,
a meteorológia „Télelőként” tartja számon, a székely naptár
szerint az „Álom hava”, a régi magyar neve pedig a hó legnagyobb
ünnepe kapcsán „Karácsony hava”, régi eleink, az Avisura szerint
az Istenfiak (Tárkányok) hava elnevezést használták .Decembert jogosan
nevezhetnénk Advent heteinek is, hiszen a „várakozás” a hónap
24-ik napjáig tart.
Álomhavához kapcsolódó régi, népi időmegfigyelések:
…ha december lágy, esős, a vetés csak meglehetős…
…a téli köd keleti széllel olvadást okoz, a nyugati szél meg fagyot
hoz…
Advent
Advent latin eredetű (adventus) szó, megérkezést
jelent. Advent Jézus születésére való várakozás, a felkészülés, a reménykedés
és a szeretet időszaka. Advent rendszerint Szent András napjával kezdődik,
és a Jézus születését (dec. 25.) megelőző négy hetet és négy ünnepi vasárnapot
foglalja magába.
Idén (2018-ban) Advent időszaka december 2-án (első vasárnap) köszönt be…
Rónay György: Advent első Vasárnapja
(részlet)
Meg akartál rajtam teremni, rossz fán,
Nem voltál rest naponta jönni hozzám.
Ajtóm bezártam. Ágam levetett.
Éjszakámból feléd fordítom orcám:
Boríts be, Bőség! Irgalom, hajolj rám!
Szüless meg szívemben, Szeretet!
"... Az advent varázsos hangulatát nemcsak a karácsonyi várakozás
keresztény mitológiája alakította ki, hanem a téli sötétben a melegre,
a fényre, a megújuló életre vágyódás ősi izgalma is..."
(Steinert Ágota)
Ismeretlen szerző: Adventi kérés
Azt mondtam egy angyalnak,
Aki az év kapujánál fogadott:
Adj nekem egy lámpást,
Hogy biztos léptekkel
Mehessek szembe a bizonytalansággal.
Ö így válaszolt:
- Indulj csak a sötétbe,
és tedd kezed Isten kezébe.
Ez jobb, mint egy lámpás,
És biztosabb, mint egy ismert út.
Adventi koszorú
Az elmúlt tizenöt esztendőben újra megjelentek,
a mintegy négy évtizedig a tiltás okozta feledés homályába kényszeríttet
adventi koszorúk a lakásokban, üzletekben, de számos intézményben is,
jelezvén a várakozás időszakát, a karácsony közelségét. A közös várakozás,
a karácsonyra való készülődés szép szokása az adventi koszorú készítése.
Hagyománya ősi időkre nyúlik vissza és összefüggésben van a téli napfordulóval.
A néprajzkutatók szerint a Keleti-tenger partjain lelhető fel az adventi
koszorú őse, ahol nagyon régóta december elején örökzöldekkel díszített
fűzfa koszorú készítése volt a szokás. Hamburgban egy lelkész (Juhan Wichern)
1860-ban adventi koszorút készített, amelyen 24 gyertyát helyezett el,
a 24 adventi nap jelképeként. A gyertyák közül 4 db fehér színű volt,
a négy vasárnapot jelképezve. A lelkészt hívei követték a koszorúkészítésben,
azonban a 24 gyertyából mára csak 4 maradt, a 4 adventi hétre utalva.
Milyen az "igazi" adventi koszorú?
Az adventi koszorú fenyő, ill. örökzöld ágakból készül. Díszei tobozok,
makkok, erdei bogyók, különböző növények termései, szárai, virágok, de
semmi esetre sem "üveg karácsonyfadíszek". Az örökzöld jelképezi
az örökkévalóságot, az életet, a termések pedig az újjászületést, az új
életet. A négy gyertya színének is jelentése van, a három lila gyertya
az advent színére utal, a negyedik fehér gyertya a tisztaság jelképe.
(Előfordul, hogy mind a négy gyertya színe fehér, s van, hogy az egy fehér
gyertyát rózsaszínűvel helyettesítik.) A díszítő szalagok követik a gyertyák
színeit.
A gyertyákat egyesével, a négy adventi vasárnapon gyújtjuk meg, így minden
vasárnap eggyel több gyertya ég. A negyedik héten kerül sor a fehér gyertya
meggyújtására, mellyel elérkezünk az adventi időszak végéhez. A gyertyák
fényei egyben jelképezik a lelkünket átható egyre nagyobb fényességet
is.
December 1-e, a szégyen napja. E napon szégyenpír futhatja
el a magyar ember arcát, de Petőfi Sándort idézve: "...lemossuk a
gyalázatot..."
Az AIDS Elleni Küzdelem Világnapja. A WHO 1988-ban december 1-jét az AIDS
Elleni Küzdelem Világnapjává nyilvánította.
A Békéért Bebörtönzöttek Nemzetközi Napja. A világ békemozgalmának aktivistái
december 1-jén minden évben tiltakoznak az igazságtalanul bebörtönzöttek
szabadon bocsátásáért.
A Magyar Rádiózás Napja. Annak állít emléket,
hogy 1925. november elsején avatták fel Budapesten az első rádióstúdiót
és ezzel kezdetét vette a műsorszolgáltató rádiózás.
December 2-a, a Sztómások Világnapja. Az ENSZ Egészségügyi
Világszervezete, a WHO december 2-át a sztómások (hasfalra kiültetett
béllel, illetve vesevezetékkel élők) világnapjává nyilvánította, hogy
felhívja a figyelmet e betegek rehabilitációjára, illetve a sztómához
vezető betegségek megelőzésére.
December 3-a, a Fogyatékos Emberek Nemzetközi Napja,
célja hogy felhívja a figyelmet a baleset, betegség, katasztrófa következtében
fogyatékossá váltak problémáira.
December 4-e, Borbála napja. Európa csaknem minden országában,
ahol bányászat folyik, évszázadok óta megünneplik december 4-ét, a bányászok
védőszentjének, Szent Borbálának a napját. Elterjedése annak köszönhető,
hogy a bányászhagyományok és tradíciók közösek egész Európában, közös
a természettel vívott harcuk. Munkájukat állandó életveszélyben végzik,
és ez olyan összetartó erőnek bizonyult, amelynek még a nemzetek határai
sem szabtak korlátot. Bányászaink 1945 előtt munkaszünettel ünnepeltek.
A vértanúságot szenvedett ókeresztény Borbálát tartották védőszentjüknek
a tüzérek, a harangöntők és a kőfaragók is.
Szent Barbara a toronyba - Robert Campin (1438.)
Szent Borbála emléknapjához évszázadokon
át sok hiedelem is fűződött. "Ha Borbála ága karácsonyra kizöldül,
hamarosan bekötik a ház kisasszonyának fejét..." Régi népi szokás,
hogy ezen a napon a leányok a férjhez menetel reményében egy meggyfa (cseresznyefa,
gyümölcsfa) ágat törnek és vízbe helyezik. Amennyiben az ág kihajt, kizöldül
- tartja a néphit - úgy közeli a férjhezmenetel időpontja. A kizöldülő
ág az élet ősi jelképe, de vallásos tartalma is van, az ártatlanságot,
szüzességet, a kegyelmi állapotot jelképezi. Hasznosnak bizonyult az is,
ha a lányok András napján az eresz alá dugott almát december 4-én a másik
oldalára fordították, majd karácsonykor magukkal vitték az éjféli misére.
Ugyanis aki a mise után először szólította meg őket, annak a családjából
várhatták a vőlegényt.
Borbála dologtiltó nap is volt. A hiedelmek ilyenkor tiltották a varrást,
fonást, söprést. Ám ha női látogató tévedt a házba - ami az egész téli
ünnepkörben szerencsétlenséget jelentett - azt feltétlenül seprűvel verték
ki. Idegen férfit sem láttak szívesen, mert az is elviszi a ház szerencséjét,
akárcsak az ajándékozás és a kölcsönkérés. Fonás és varrás helyett Borbálakor
tollat fosztottak, bort fejtettek vagy búzát csíráztattak, hogy annak
zöldjéből majd a következő év termésére jósoljanak. Ugyanakkor Baranyában
ezen a napon a férfiak nem fejthettek bort, az asszonyoknak tilos volt
hozzányúlni a rokkához, mert ezek a műveletek - felgerjesztvén az ártó
szándékot - megbetegíthették volna a marhát.
December 5-e az erőszakkal a határon túlra kényszerített
nemzettestvéreink 2004. évi népszavazáson történő megtagadásának - szégyenletes
- napja.
Szent
Miklós (Milánó)
December 6-a, Miklós napja.
Miklós napja a karácsonyi ünnepkör első jeles napja, a kisázsiai Myra
városában Kr. u. a IV. században élt püspök ünnepe. A szent ember egy
szegény asszony leányait megmentette a tisztátalan élettől. A püspök éjjel
pénzt tett az ablakukba, s ezután a leányoknak nem kellet az utcán, testüket
árúba bocsátva keresniük a kenyerüket...
Szent Miklós a gyermekek, diákok, de a
halászok, kalmárok védőszentje is. Ezért nevezték régen a jószágra, portékára
adott foglalót Szent Miklós pénzének. A "Szent Miklós pénz adás"
a debreceni református tőzsérek szóhasználatában még a XVII. században
is élt.
"Püspöksüvegben Istenének szolgált,
De esten titkon elsuhant a háztól,
Sok görbe utca híg sarában gázolt
S megállt az elsötétült ablakoknál.
Három leánynak nászi pénzt vetett be,
Hogy meg ne rontsa ingatag szegénység.
S hogy éhesek a pékeket ne sértsék,
Cipókat csent a kormos tűzhelyekbe.
Azóta mindig jár kicsinyhez, nagyhoz,
Kitett cipőkbe cukrot, kis nyulat hoz,
A gyermek boldog, szinte égbe röppen.
Nehéz tarisznyát hord öles alakja.
Amit hozott, az ablakokba rakja,
Utána gyorsan - eltűnik a ködben.
(Harsányi Lajos: Szent Miklós)
A XX. századra a Mikulás-nap a gyermekek
izgatottan várt ünnepévé vált. "Mi lesz reggelre a gondosan megtisztított
cipőmben?" kérdéssel hajtják álomra fejüket a kicsinyek. S hogy krumpli,
szén, s kopasz virgács, vagy csokoládé, cukorka, szárított gyümölcs töltötte
meg ébredésre az ablakba kitett lábbeliket, az a gyermek magatartását,
szorgalmát és jóságát tanúsította...
A hosszú szakállú, piros köpenybe, süvegbe öltözött mosolygós Mikulás
kedves személyiség, és ezért nem igen fordult elő, hogy a gyerekek ne
kapnának "ajándékot", azonban a díszes, vagy kopasz virgács
emlékezteti őket a csíntevéseikre... Hazánkban (is) az ötvenes években
a Mikulást a mindent átalakítani, eltörölni, elfeledtetni akaró kommunista
diktatúra kultúr komiszárjai - szovjet mintára - Télapóvá "változtatta".
Sajnos napjainkra sokan nem tudnak különbséget tenni a Télapó és a Mikulás
között. Pedig sok különbség van. Nem az ajándékozás szép a szokásában,
mert ez megmaradt, hanem az ünnep névadójának, az antik szentnek a tiszteletét,
az ünnep eredetét próbálták - sajnos nem kevés eredménnyel - elfeledtetni.
Ne hagyjuk, hogy az ünnep eredete eltűnjön, térjünk vissza az igaz eredethez...Napjaink
kereskedelme is hozzájárul a hagyományok "torzításához". Mikulás
színe a piros, de az elmúlt években a gazdasági verseny "kiszínezte"
az ajándékokat: a szivárvány minden színében tobzódnak az e jeles napra
kínált csomagok, figurák a boltok polcain. Válasszuk közülük a pirosat!
"Jó tettet" is végrehajtottak az édességek gyártói: az elmúlt
években hazánkban is elterjesztették a Mikulásra ajándékozható Adventi-kalendáriumokat.
Az esetenként az Adventhez egyáltalán nem kapcsolható képekkel díszített
dobozok kis ablakocskáinak - melyeket karácsonyig naponta kell kinyitni,
s kis ajándékot rejtenek - nyitogatásának lényege a "karácsonyra
történő várakozás" lenne. Az igazi "jutalom" nem az édesség,
hanem az, hogy minden nappal közelebb jutunk a Kis Jézus, a Megváltó megszületéséhez.
Persze ezt a gyermeknek is tudniuk kellene... Mondjuk el gyermekeinknek...
Mikulás napjához időjóslás is kapcsolódik: a régi magyar néphit szerint
amilyen idő van ezen a napon, olyan várható Karácsonykor is.
December 7-e, Ambrus napja. Szent Ambrus a méhészek és
a mézeskalácsosok patrónusa. Úgy tartják, hogy e napon a méhészeknek a
szokásosnál is gondosabban kell foglalkozniuk a kaptáraikkal, az áttelelő
méhcsaládokkal, mert úgy vélik, ettől függ a jövő évi mézelés.
A Nemzetközi Polgári Repülés Napja.
Szűz
Mária szeplőtelen fogantatása - Bartolomé Esteban Murillo (1660-1665)
December 8-a - Mária ünnep,
a Szeplőtelen fogantatás napja. Szűz Máriának szeplőtelen a fogantatásának
- az áteredő bűn nélküli fogantatásának - a napja, és az ő tiszteletére
ezen a hajnalon is megtartott Rorate-mise. (A latin elnevezés a mise szövegében
elhangzó 'rorate coeli': "harmatozzatok, egek" nyomán keletkezett.)
A népi kalendáriumban is helyet kapott decemberi Mária napot régebben
Eketiltó, vagy Földtiltó Boldogasszony napjaként is emlegették, mivel
ekkor már nemigen lehet szántani. A régiek úgy vélték, hogy az ünnepen
az elkövetkezendő időjárásra is következtetni lehet: ha a fagy elmarad
és sárba enyhül az időjárás, abból karácsonyra jeges időre következtettek.
A Mária napi hosszú jégcsap az eljövendő évben szép kendertermést ígért.
December 9-e, Korrupcióellenes Világnap. E Világnap megtartásáról
az ENSZ-közgyűlés 2003. évi korrupcióellenes megállapodása rendelkezett.
Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a jelenség romboló hatására és még
hatékonyabb fellépést tegyen lehetővé visszaszorítása érdekében, amely
nehéz és hosszú, de nem reménytelen folyamat. Az ENSZ-közgyűlés által
2003. október 31-én elfogadott korrupcióellenes konvenciót 2003. december
9-én a mexikói Méridában nyitották meg ünnepélyesen aláírásra, s három
nap alatt 95 ország képviselői látták el kézjegyükkel. A világ egészére
kiterjedő megállapodás értelmében a korrupció elleni harc már nem csak
a nemzetek ügye, hanem a különböző államok átfogó, nemzetközi együttműködését
igényli. A dokumentum egyebek között kötelezi az aláíró országokat, hogy
határaikon belül és egymásnak is segítsenek a korrupciógyanús ügyek kivizsgálásában,
előírja, hogy a bűnös úton szerzett pénzt vissza kell juttatni rendeltetési
helyére. Megköveteli a törvényi szabályozás szigorítását, a pártok és
kampányok finanszírozásának átláthatóvá tételét, külön nemzeti felügyelőszervek
létesítését, továbbá az ügyekben tanúskodók védelmét is. A megállapodás
célja annak megakadályozása, hogy a nemzetgazdaságok jelentős forrásoktól
essenek el a korrupció miatt. A magyar Országgyűlés 2005 októberében egyhangúan
fogadta el az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unó tagállamainak
tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló 1997. május 26-án
kelt egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.
A Labdarúgás Világnapja.
December 10-e, az emberi jogok napja. 1948. december
10-én az ENSZ közgyűlésén elfogadták az emberi jogokról szóló egyetemes
nyilatkozatot. Ennek emlékére az ENSZ 1950. december 4-i közgyűlése december
10-ét az Emberi Jogok Napjává nyilvánította.
December 12-e, Gabriella
névünnepe, a Luca előtti nap. Szeged környékén, vagy a Mura vidékén régebben
"Luca előtti nap"-nak titulálták december 12-én a Gabriellák
névünnepét. Ilyenkor a babonásabb gazdasszonyok kora reggel egy piszkafával
megbolygatták az ülőn szunnyadó tyúkokat, mert az efféle varázscselekmény
jobb tojókká és kotlósokká serkentett őket. Este azután már országszerte
a másnapra átnyúló Lucázás sejtelmes öröme, várható tréfás-bolondos meglepetése
tartotta izgalomban a falvak népét. Számos vidéken a legények bosszantó
tréfákat űztek Luca előestéjén. Leszedték és elcserélték a lányos házak
kapuit, szalmával torlaszolták el a bejáratot, szétszedték a szekeret,
majd a háztetőn állították össze, vagy a kútba dobták.
December
13-a, Luca napja. Luca, Lúcia (latinul Lucia) ókeresztény szűz
vértanú (mártír halált halt 304 körül) és a népi hiedelemvilág jeles alakja.
Lúcia legendája azzal kezdődik, hogy anyjával, aki már tizenegy éve szenvedett
vérfolyásban, elzarándokolt Szent Ágota cataniai sírjához. Itt anyja meggyógyult,
ő pedig álmot látott, melyben Ágota megmutatta neki az igaz utat. Álmából
felébredve közölte anyjával, hogy nem megy férjhez pogány vőlegényéhez,
mivel van már jegyese: Jézus Krisztus. Kikérte örökrészét is, és azt szétosztotta
a szegények között. Elhagyott vőlegénye följelentette a hatóságoknál.
Miután nem volt hajlandó megtagadni előttük a hitét, sem föladni szüzességét,
a helytartó bordélyba akarta vitetni, de hiába. Lúcia teste csoda folytán
úgy elnehezült, hogy 50 (!) ökörrel sem tudták odavontatni. Ekkor a szokott
módon megkínozták: égették, fülébe olvadt ólmot öntöttek, fogait kiverték,
forró olajjal, szurokkal öntözték, melleit szétroncsolták, végezetül tőrrel
torkon döfték, de addig nem halt meg ezekután sem, míg az utolsó kenetet
föl nem vette.
Lúciát a mártírok pálmáján kívül a nyakából
kiálló tőrrel, a lábánál ökörrel ábrázolják. Különleges attribútuma az
égő olajmécs és egy szempár: egy tál, benne két szem vagy két szemet virágzó
leveles ágacska. Ennek magyarázata az, hogy a Lúcia név a latin lux (fény,
szem, szeme világa, szeme fénye) szóból ered.
Ehhez a naphoz számos szokás kapcsolódik. Először is ez volt a Gergely naptár bevezetéséig az esztendő leghosszabb éjszakájának a napja, tehát ezért a boszorkányok napjának is nevezik. (Napjainkban az esztendő leghosszabb éjszakája december 21-én van.) Talán a naphoz kapcsolódó legismertebb szokás a Luca búza keltetés. Száz szem búzamagot kell egy edénybe elültetni, melyből a karácsonyra kizöldülő szárakból a következő évi termésre lehet következtetni. A következő év anyagi helyzetére is tudnak azok következtetni,
akik száz szem búzamagot elültetnek egy tálba, és karácsonykor megnézik,
mennyi zöldült ki belőlük. Szokás a növénnyel a karácsonyi oltárt díszíteni.
(Karácsony után, ha a növényt a tyúkokkal etetik meg, akkor jobban fognak
tojni.) Egyes helyeken az a hiedelem járta, hogy ezen a napon a lányoknak,
asszonyoknak tilos dolgozniuk, s ha ezt megszegik, súlyosan megbűnhődnek
érte. Tilos a tűzgyújtás és a varrás, mert Luca büntetésbűl bevarrja a
tyúkok "tojókáját". Ezen a napon tilos szőni és főzni is, mert
a következő évben az eszük helyén kender lesz. A Luca kalendárium az elkövetkezendő
12 nap időjárásának megfigyelésén alapul, amiből a következő 12 hónap
időjárására, főleg csapadékosságára lehet következtetni. Ugyancsak elterjedt
szokás e napon megkezdeni Luca székének a faragását. Luca széke 13 féle
fából (esetleg 9), 13 nap alatt készül el és 13 részből áll. A készítő
minden nap egy keveset dolgozik rajta - innen a mondás: "Lassan
készül, mint a Luca széke" - és csak karácsony estére készül
el. A készítő az éjféli misén, ha rááll felismeri a boszorkányt. A boszorkány
felismerése egyszerű: a templomba lépvén kinő a szarvuk, ezért le kell
hajtaniuk a fejüket az ajtóba. A szék tulajdonosának ilyenkor tanácsos
menekülnie, nehogy a leleplezett boszorkányok széttépjék. A menekülést
segíti, ha mákot, vagy más kisszemű gabonát szór el az ember, mert a boszorkányoknak
azt az utolsó szemig fel kell szedniük. Ezáltal a Luca szék tulajdonosának
marad ideje hazaszaladni és elégetni a széket, mely a boszorkányok végét
jelenti. A jövendőbeli férj nevének kiderítésének több módszere is ismert,
melyek Luca napjához kapcsolódnak. Ezeket a szokásokat Luca cédulának
is szokták nevezni. Az egyik módszer az, hogy 12 fiúnevet kell gombócba
gyúrni, és amelyik először jön föl a főzésnél, az abban lévő nevű fiú
lesz a férj.
Egy másik módszer, hogy e napon el kell kezdeni enni egy almát, úgy, hogy
tizenkét napig naponta csak egy harapásnyit szabad fogyasztani. Az utolsó
harapásra karácsony napján kerül sor. Ilyenkor kiáll a leány a kapuba
és megeszi a maradékot. Amilyen nevű férfi megy el először mellette, olyan
nevű lesz a férje.
Jó módszer az is, ha a leány tizenkét cédulára férfineveket ír. Mindennap
egy-egy nevet - olvasatlanul - el kell égetni, s a karácsony napjára maradó
cédula elárulja a leendő párja nevét.
Rábatöttösi regölés - Luca napra
Luca, Kuca, kitty, kotty!
Sáp, sáp, rúd, rúd, kukurikú!
Annyi csirkéjük legyen,
Mint égen csillag!
Annyi pénzük, búzájuk legyen,
Mint földön a fűszál!
Akkora kolbászuk legyen,
Mint az országútja!
Akkora szalonnájuk legyen,
Mint az utcakapu!
A doktor, a patika éhen haljon,
A barmuk a zsírtúl megfulladjon!
A gazdaasszony sose lustálkodjon!
Luca, Kuca, kitty, kotty
Kukurikú!
December
14-e, a Hűség Napja Magyarországon. A kormány 2001-ben a 234/2001.(XII.14.)
Korm. rendelet alapján a Hűség Napjává nyilvánította december 14-ét, annak
emlékére, hogy a 1921. december 14-16-án Sopronban és környékén megtartott
népszavazáson a lakosság többsége a Magyarországhoz tartozás mellett döntött.
December 16-a a Magyar Kórusok Napja, amit a Magyar Kórusok
és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) és a Magyar Zenei Kamara védnökségével
1991 óta rendezik meg annak emlékére, hogy 1882-ben ezen a napon született
Kodály Zoltán.
December 21-e, Tamás névünnepe. E naphoz számos - elsősorban
disznóvágással kapcsolatos - hiedelem fűződik. Az ekkor vágott jószág
hája, a "Tamásháj" nem avasodik meg, ezért gyógyításra alkalmas.
Elsősorban kelések, nehezen gyógyuló sebek, kisgyermekek kiütéseinek a
kezelésére használták. Az e napon leölt disznó sózott véréből is célszerű
volt eltenni, mert a köszvényt tudták vele gyógyítani. Egyes vidékeken
a Tamáshájat egy illatos kerti növény összetört levelével keverték, mivel
e növénynek rontáselhárító erőt tulajdonítottak. Másutt tömjénnel, szenteltvízzel,
vagy hagymával vegyítve használták. A Mura vidékén viszont úgy hitték,
ezen a napon nem szabad disznót vágni, mert aki ezt teszi, annak Tamás
minden évben megöli valami jószágát. Sokan mézet szenteltettek Tamás napján,
mivel az egész évben használható baromfibetegségek gyógyítására. Göcsejben
úgy tartották, aki ezen a napon disznót vág, annak minden évben valamilyen
háziállatot kell vágnia ezen a napon, mert különben a jószágok közül elhullik
valamelyik. Időjárásjóslásra is felhasználták a Tamás napján leölt hízót,
mert úgy tartották, ha nagy lett a mája, csikorgós lesz a Karácsony. Jósoltak
a frissen esett hóból is, mert ha Tamás reggelére beborította a tájat,
boldog és békés Karácsonyt ígért. A férjhez menő lányoknak Tamás előestéjén
célszerű volt az udvaron a vállukkal rázni a kaput, mert ha ilyenkor kutyaugatást
hallottak, biztos kérőre számíthattak, sőt az ugatás irányából várhatták
a jövendőbelit. Ha pedig elalvás előtt férfi alsóneműt rejtettek a párnájuk
alá, minden valószínűséggel megálmodták a vőlegényük személyét.
December 24-e (Ádám, Éva) Szent Este, 25-26-a Karácsony ünnepnapjai...
Az emberek életében az ünnepeknek, az ünnepi
szertartásoknak ősidőktől fogva nagy a jelentősége.
A karácsonyi ünnep két forrásból született.
Az egyik elem igen ősi, természeti eredetű, az új év ünneplése, az újjászületés,
a tavasz közeledése felett érzett öröm. Már nagyon korán a természeti
népek megfigyelték, hogy december utolsó harmadáig a nappalok egyre rövidülnek
és hosszabbodnak az éjszakák, de ezután ez a folyamat megáll, sőt vissza
is fordul. A Nap visszatérését, a világosság győzelmét, a sötétség felett
az ókori népek az isteneknek tulajdonították, tehát megjelent a második
elem, az istenek cselekedetének tisztelete. A régi rómaiak is ilyen isteni
tettnek hitték a téli napfordulót. A hosszabbodó nappalokat, a fény újjászületését
egy isten, a Legyőzhetetlen Nap istenének, Mithrásznak a születésével
azonosították, amit december 25-én ünnepeltek. Mithrász tisztelete perzsa
eredetű volt, Rómában a keletről visszatért katonák által vált ismertté.
Így terjedt el az a vallás, pontosabban vallásos gondolat, hogy a fény,
a Nap legyőzi a sötétet, rosszat.
A régi pogány ünnepet a kereszténység a saját ünnepei közé fogadta, de
jelentését megváltoztatta, földöntúli elemekkel gazdagította. Az ünnep
továbbra is a születés ünnepe maradt, de Isten fiának, a Megváltónak,
Jézusnak a születése napja. A keresztény vallás ezt a napot az Üdvösség
napjának nevezte el. Advent végén elérkezünk Karácsony Ünnepéhez. Karácsony
- Jézus születésnapja - egyúttal a mai időszámításunk kezdete.
Napjainkban az év legnagyobb ünnepe a karácsony, az öröm, a békesség,
a szeretet, a család és különösen a gyermekek ünnepe...
József Attila: Karácsony
Legalább húsz fok hideg van,
Szelek és emberek énekelnek,
A lombok meghaltak, de született egy ember,
Meleg magvető hitünkről
Komoly gondolkodnak a földek,
Az uccák biztos szerelemmel
Siető szíveket vezetnek,
Csak a szomorú szeretet latolgatja,
Hogy jó most, ahol nem vágtak ablakot,
Fa nélkül is befűl az emberektől;
De hová teszik majd a muskátlikat?
Fölöttünk csengőn, tisztán énekel az ég
S az újszülött rügyező ágakkal
Lángot rak a fázó homlokok mögé.
A karácsony családi ünnep, ha egy mód van
rá, együtt ünnepeli az egész család. Szent Este, a karácsonyi vacsora,
a feldíszítet asztal mellett egy meghitt együttlét, az ünnep kezdete...
Napjaink magyar kereszténycsaládjainak otthonából nem hiányozhat a karácsonyfa,
azonban más, szép, régi népi karácsonyi hagyományok egyre jobban a feledés
homályába merülnek...
A karácsonyfa
A karácsonyfa eredetét egy kevésbé ismert
irodalmi jellegű népmonda – lejegyezte Bálint Sándor – úgy
magyarázza, hogy amikor Jézus Krisztus Urunk a Földön járt, gonosz emberek
üldözték. Menekülés közben egy sűrű lombú fa alá állt, azonban az azt
monda, "állj odébb, mert, ha alattam találnak meg, úgy engem is elpusztítanak".
Hasonlóan elutasította Jézust a többi lombos fa is. Üldözői már majdnem
utolérték, amikor egy fenyő alá ért, amelyik kevés levele miatt ágaival
takarta el, elrejtvén az üldöző gonoszok elől. Az Úr megáldotta ezután
a fenyőt: "Soha ne hullasd le leveledet - mondá - akkor is virulj
és zöldülj, amikor a többiek levél nélkül sorvadoznak. Légy délceg, élj
meg mindenütt és az emberek emlékezetemre rajtad gyújtsanak karácsonyi
gyertyát."
A hagyományok szerint Luther Márton, a reformáció nagy alakja állított
gyermekeinek először karácsonyfát 1536-ban. Az első történelmileg is megalapozott
adat 1605-ból származik, amikor egy strsabourgi polgár feljegyezte, hogy
a városban elterjedt az a szokás, hogy fenyőfákat állítanak, melyeket
gyümölcsökkel, láncokkal díszítenek. Gyertyát még nem említ a feljegyzés
készítője. Németországban tehát már a XVII. században is szokás volt karácsonyfát
állítani, ezért a gyökereket a germán hiedelmekben kell keresni. Egy későbbi,
1737-ből származó wittenbergi könyvben található leírás arról számol be,
hogy minden gyermek külön-külön kapott karácsonyfát, s itt említés történik
már a gyertyákról is. A karácsonyfa gyertyáinak lángjai a téli napfordulókor
feltámadó fényt, a fény hozóját, a megszülető Jézust jelképezik...
A mai értelemben vett karácsonyfa állítása azonban csak a XIX. század
vége felé terjedt el tömegesen.
A magyar népi hagyományokban korábban igen elterjedt volt karácsonykor
az életfa, vagy termőág állítás, az évről évre megújuló természet ősi,
mágikus jelképeként. Az életfát, termőágat napjaink karácsonyfája teljesen
kiszorította a múlt században... A karácsonyfa elterjedése előtt Magyarország
egyes területein előfordult, hogy az életfán, termőágon kívül sodrófát,
mángorolót kötöttek a mestergerendára a gyermekek számára gyümölccsel,
süteménnyel megrakva. Az ország egyes vidékein nem fenyőből készült az
ünnepi dísz, hanem tövises ágakat, borókát, fagyöngyöt kötöztek össze
és díszítettek, s ezt állították fel, vagy akasztották a gerendára.
Hazánkba a mai értelembe vett karácsonyfa Németországból, Bécsen keresztül
érkezett, és először a nemesi családok házaiban jelent meg. Báró Podmaniczky
Frigyes 1825-ben emlékirataiban arról ír, hogy abban az időben minden
gyermek külön karácsonyfát kapott. A karácsonyfa állítás német protestáns
szokásának magyarországi meghonosítását a báró úr édesanyjának tulajdonítja.
Az előző állításnak némileg ellentmond azon kutatók véleménye, akik szerint
Magyarországon először 1825-ben Brunszvik Terézia, az első hazai óvoda
megalapítója állított fenyőfából készített karácsonyfát. A század végére
a polgárság és a módosabb gazdálkodók körében is egyre jobban elterjedt
a karácsonyfa. A XX. század elejétől a díszített fenyő állítás szokása
a karácsony szimbolikájához falun és városban egyaránt hozzátartozik.
A karácsonyfa díszei visszavezethetők a középkorba, a paradicsomjátékok
kelléktárához. (A paradicsomjátékok a középkorban dívtak, ezekben bibliai
történeteket elevenítettek fel színpadias formában.) Az angyalhaj, a papírlánc
- egyes kutatók szerint - felidézik a kígyót, a gyümölcs formájú díszek
pedig a bibliai almára utalnak. Az alma nem csak a tudás fájának gyümölcse,
hanem Isten ajándéka is, ("...A kis Jézus aranyalma, Boldogságos
Szűz az anyja...") az Ő egyszülött fia.
S végül egy érdekes és fontos gondolat...
Karácsony jelképe a fenyő. A fenyő szóban megbújik egy üzenet, mely megmagyarázza,
miért is ezt a fát tartjuk az ünnep legfényesebb jelképének. A fenyő személy.
A szó valódi jelentése FÉNY Ő. A fenyő személyiséget ölt magára, az életfa
felékesítve az év legsötétebb időszakában azt jelképezi, hogy a fény újra
elérkezik a világba...
A karácsony családi ünnep, ha egy mód van rá, együtt ünnepeli az egész
család. Szent Este, a karácsonyi vacsora, a feldíszített asztal mellett
egy meghitt együttlét, az ünnep kezdete...
A karácsonyi szokások, fogalmak...
Alma a karácsonyi asztalon.
Régi erdélyi szokás, hogy a karácsonyi asztalon három almát helyeznek
el. Az almákat éjfélkor megmerítik a kút ezüstösen csillogó vizében. Utána
a három almából egyet az állatoknak adnak, ez biztosítja az állatok egészségét
és szaporaságát. A második almát a föld kapja, hogy bő legyen a termés.
A harmadik alma a családé, mely annyi felé kerül szétvágásra, ahány családtag
van. A család minden tagja elfogyasztja a maga almadarabkáját, ezzel is
jelképezvén, hogy ők egy nagy egésznek a részei és bármerre is vigye őket
a sors, mindig összetartoznak.
A karácsonyi koszorú. Ősi
időkből származik a varázskör gondolata. Koszorút fontak az emberek szalmából,
fűzfavesszőből vagy zöld fenyőágakból, és vörös meg aranyszín szalagokkal
díszítették. A zöld a termés színe volt, a piros az életé, a sárga és
az arany a fényé. A koszorú vagy a kör az örökkévalóság jelképe volt és
a varázserőé is, amely nem törik meg, nem múlik el. Azt tartották, hogy
az ilyen szent koszorúkkal minden gonosz szellem elől el lehet zárni a
házat.
Karácsony szavának eredete. A magyar karácsony szó -
egyesek szerint - szláv eredetű, őse a korcsun szó, amely lépőt, átlépőt
- téli napfordulót - jelent. Más magyarságkutatók szerint téves ez az
elgondolás, hiszen a Téli Napforduló, a fény és tűz ünnepe a magyarság
történetében sokkal távolabbi időkre nyúlik vissza, mint, hogy a szláv
nyelv hatással lehetett volna nyelvünkre. A magyarok, korábban eleink,
a hunok a Téli napforduló ünneplésekor, tisztelegve a Fény győzelme előtt,
sólymot röptettek (a sólyom a közvetítő az égi világ és a földi világ
között, Isten hírnöke), tűzugrottak, táncoltak. A régi hun-magyar decemberi
ünnep és az ünneplési szokások kapcsolata alapján állítják a kutatók,
hogy a karácsony, mint magyar szó, a sólyom-kerecseny-kerecsen (a sólyomra
használt régi magyar szavunk a turul) kifejezésünkből ered.
Aprószentek azok a kicsi, két évnél fiatalabb fiúgyermekek,
akiket Jézus születése táján, Betlehem környékén Heródes király megöletett,
mert nem tudta melyikük a megszületett messiáskirály, akitől a trónját
féltette.
Betlehem - az a júdeai
város, ahol Jézus született, és egyben az is, amit kis istállóként készítünk
el, benne a Szent Családdal.
Az ökör és a szamár, mint jelkép. Az ökör és a szamár hozzátartozik minden jászolábrázoláshoz. De hogy kerültek oda? Hiszen az Újszövetség karácsonyi elbeszéléseiben nincs szó róluk. Ha alaposabban utánajárunk ennek a kérdésnek, olyan ténnyel szembesülünk, amely a karácsonyi szokásrendszer, az egyház karácsonyi és húsvéti liturgiája és a népi jámborság szempontjából egyaránt fontos. Az ökör és a szamár ugyanis nem egyszerűen a jámbor fantázia szüleményei: az egyháznak az Ó- és Újszövetség egységébe vetett hite által váltak a karácsony kísérőivé. Izajásnál ugyanis ezt olvassuk: „Az ökör megismeri gazdáját, és a szamár urának jászlát; Izrael azonban nem ismer engem, népem nem ért meg” (Iz 1,3).
Háromkirályok - Napkeleti
bölcsek. Jézust nemcsak a pásztorok, hanem keleti bölcsek, "mágusok"
is felkeresték. A Háromkirályok (hagyományos nevükön: Gáspár, Menyhért,
Boldizsár), akik jártasak voltak a csillagjóslásban, csillagászatban is,
hódolatukképpen ajándékokat - aranyat, tömjént és mirhát - vittek Jézusnak,
az újszülött Megváltónak. Az ajándék magyarázata a következő: az arany
a királyé, a tömjén Istené, a mirha a keresztfán szenvedő emberé.
Jászol - az istállóban
lévő vályúszerű alkotmány, ebben tették az állatok elé az eleséget, és
ebbe fektette Mária a megszületett Jézust.
Messiás. Jézus Krisztust
kettős névvel említi Máté evangélista. Jézus héberül segítséget, üdvöt
jelent. Krisztus neve fölkent, ami az ószövetségben királyt, prófétát
és papot jelent. Innen ered Heródes ijedelme, mivel a Napkeleti bölcsek
a Messiást, a zsidók újszülött királyát keresték.
Pásztorjárás. A pásztorjárás
szép népi szokása arra emlékeztet, hogy Jézus születésének éjszakáján
az angyalok szavára a pásztorok fölkeresték a betlehemi istállóban a kis
Jézust. "Napjainkban" e látogatást pásztornak öltözött gyermekek,
de számos helyen felnőttek játsszák el.
Szállást kereső család.
Amikor József feleségével, a várandós Máriával Betlehembe érkezett, hogy
Augustus római császár rendelete alapján részt vegyen a népszámlálással
kapcsolatos összeíráson, hiába jártak házról házra, nem találtak szállást,
csak a városon kívül egy istállóban. Ennek emlékére az adventi időben
a keresztény családok egy, a Szent Családot ábrázoló képet adnak egymásnak
tovább, házról házra.
Egyesek vidékeken úgy tartották...
...a karácsonyi vacsora után a családfő annyi cikkekre vágta az almát,
ahány tagja van a családnak. A magok egész, vagy elvágott voltából következtettek
arra, hogy ki lesz egészséges, vagy beteg a családban, a következő évben.
Ugyanígy azt tartották, hogy akinek a karácsonyi vacsora után férges dió
jutott, az súlyos beteg lesz, vagy meghal. Este fahasábot támasztottak
száradni a tűzhelyhez. Úgy vélték, hogy akié reggelre eldől, az a következő
évben meghal. Karácsony este a lányok kimentek a sötétbe fáért, és annyi
hasábot öleltek magukhoz, amennyit elbírtak. Ha a fahasábok száma páros
volt, a következő évben férjhez mentek...
Karácsony ünnepéhez kapcsolódó régi, népi időmegfigyelések:
Fehér Karácsony, fekete Húsvét...
Lucskos Karácsony rossz nyár, rossz termés...
Meleg Karácsony, hideg tél...
Ha Karácsony éjjelén keletről fúj a szél, marhadögtől félhetsz, ha északnyugati
szél fúj emberhalál, ha déli szél fúj betegség, ha északi szél fúj, akkor
pedig jó esztendő várható...
December 28-a, Aprószentek napja. A betlehemi gyermekgyilkosság
emléknapja - december 28-a - aprószentek. A nap ismert szokása a vesszőzés,
amelynek különböző változatait írták le, de a lényege mindegyiknek az
volt, hogy a gyermekeket vesszővel megütögetve jó egészséget kívántak
nekik. Egyes vidékeken a legények megvesszőzték a lányokat és az idősebbeket
is, mondván: "feje se fájjon, foga se fájjon" - azaz legyenek
mindig egészségesek. Az efféle "korbácsolás" a termékenység
és a növekedés elősegítését is jelképezte.
December 29-e a Magyar Kártya Napja, Schneider József
kártyafestő emlékére, aki 1835 körül elkészítette a magyar kártyának nevezett
játékeszköz első példányát. Ez az egyetlen standard kártyakép, mely irodalmi
mű hőseit ábrázolja.
December 31. - az esztendő utolsó napja, Szilveszter
névünnepe. Több római pápa neve viselte a Szilveszter (Sylvester) nevet,
akik közül Szent Szilveszter pápára emlékezünk e napon. I. Szilveszter,
a szentté avatott pápa Kr.u. 314-ben lépett trónra. I. Constantinus császár
kortársa volt, pápasága alatt lett a Római Birodalomban a katolikus vallás
államvallássá. A császárral való kiegyezése (megegyezése) után megszűnt
a keresztények véres üldözésének századai, ezért a béke pápájának is szokták
nevezni. Nevéhez fűződik, hogy rendezte az Istentisztelet liturgiáját,
s Szent Péter sírja fölé bazilikát emeltetett. Szent Szilveszter pápasága
335-ig tartott. Azok közé a szentek közé tartozott, akiket legelőször
kezdtek el "csupán" szent életük miatt tisztelni a hívők, "anélkül",
hogy vértanúkká lettek volna. II. Szilveszter az első francia pápa, (999-ben
lépett trónra) aki Szent István királyunknak koronát küldött. II. Szilveszter
tudós pápa volt, főleg a matematika tudományához vonzódott. Egyesek szerint
az arab számok bevezetése, használata is a nevéhez fűződik. III. Szilveszter
1045-ban került a pápai trónra, de nem egészen egy esztendeig töltötte
be a katolikus egyházfői tisztet.
Magyarországon a Szilveszter név kapcsán illik, hogy eszünkbe jusson Petőfi
Sándor "Az apostol" c. költeményének főhőse...
December 31-e derűs, vidám nap, az ó esztendőt búcsúztató, az új évet
köszöntő ünneplés, mulatság napja. Az éjféli lárma, hangoskodás nem új
keletű találmány, legfeljebb a zajkeltő eszközök változtak az évszázadok
során. A néphit szerint az év utolsó órájában azért kell nagy zajt kelteni,
mert az elűzi a gonoszt. Más elgondolások szerint azért keltették a zajt,
hogy mindenki felébredjen, és az újesztendőben szorgalmasan dolgozzon,
másrészt, hogy a nyáj az újév beköszöntekor a másik oldalára forduljon.
Ekkor ugyanis bízni lehetett az egészséges szaporulatban. Ezért aztán
a nagyobb fiúk - vagy sokhelyütt a falusi pásztor - végigjárták a házakat,
és kolompolással, ostordurrogtatással riasztották fel a háziakat és az
állatokat. Pálinkával, borral, süteménnyel kínálták, és különböző ajándékokkal
jutalmazták meg őket.
Régi-régi népi időmegfigyelés és jövendölés az esztendő utolsó napján:
"Északról fúj a szél, akkor hideg, ha délről fúj a szél, akkor enyhe
lesz a tél további része." Az időjóslás szerint a Szilveszter reggeli
napsugár kevés bort hoz a jövő esztendőre. Az északi szél hideg, a déli
pedig enyhe telet jósol. Ha ilyenkor szép, napfényes az idő, akkor jó
esztendőre lehet számítani. Ha csillagos az ég: rövid tél várható, ha
pedig piros a hajnal: hideg, szeles idő lesz.
Éjfélkor pedig elérkezünk egy újabb esztendő első napjához...
DECEMBERBEN
TÖRTÉNT
· 1774. december 12-én született William Henry (elhunyt: 1836. szeptember 2.) angol kémikus. A nevét viselő híres törvénye kimondja, hogy egy gáz oldhatósága egy folyadékban adott hőmérsékleten egyenesen arányos a gáznak a folyadék feletti parciális nyomásával. A törvényszerűséggel szemléletes módon a mindennapokban a szénsavas italok kibontásakor találkozhatunk. Ugyanezen a törvényszerűség magyarázza búvároknál esetlegesen kialakuló keszonbetegséget is, amikor a vérben a nagy nyomás hatására feloldódott nitrogén a gyors felemelkedés során hirtelen felszabadul, ami súlyos (esetleg végzetes) egészségkárosodással járhat.

· 1942. decemberében
Párizsban találkozott Jacques-Yves Cousteau és Emil Gagnan, az Air Liquide
mérnöke. A találkozás eredménye néhány héten belül kézzelfoghatóvá vált:
Cousteau a Marne-folyóban kipróbálta Gagnan által szerkesztett első autonóm,
automatikus működésű, sűrített levegős légzőkészüléket. Az Aqua Lung,
a Vízitüdő első példánya nem működött tökéletesen, de a merülés tapasztalatai
alapján a következő év júniusára már elkészült a végleges, tökéletes változat.

Cousteau és Gagnan
· 1958. decemberében
Básta Rezső a magyarországi legmélyebb nyílt vízben, a Hévízi-tóban 35
méterre merül légzőkészülékkel, ugyanekkor Seiberling László és Szilágyi
István 25 méteres mélységet értek el szabadtüdős merüléssel. Ezek az eredmények
akkor magyar mélymerülési rekordnak számítottak. A merülés célja –
annak ellenére, hogy rekordot állítottak fel a merülők – elsődlegesen
a tapasztalatszerzés volt, hiszen abban az időben még viszonylag kevés
ilyen mélységű merülést hajtottak végre magyar könnyűbúvárok.
· 1959. december
27-29-e között az MHS BEKSZ búvárai – Hortolányi Gyula vezetésével
– a Baradla-Alsó-barlangban tartott kutatótáboruk alkalmával átúszták
a második szifont. A szifon után egy 15 méter hosszú levegős szakasz után
egy újabb szifon állta a kutatók útját, ahol akkor nem sikerült átjutniuk.
Az adott korban ez a merülés jelentős búvárteljesítménynek minősült és
a barlang kutatásában fontos eredménynek számított.
 
· 1963. december
11-én a magyar TV nézőinek különleges élményben volt részük, első alkalommal
láthattak élő televíziós közvetítést a víz alól. A Fővárosi Vízműveknek
a Duna alatt átvezető káposztás-megyeri bújtatójának víz alatti átvizsgálásáról
tudósító közvetítés Chambre Attila vezetésével és szervezésében könnyűbúvárok,
televíziósok és a Fővárosi Vízművek illetékeseinek meglehetősen bonyolult
és összetett előkészítői munkálatai után jött létre. A TV közvetítés részletes
története Chambre Hét tenger búvárkalandjai című könyvéből ismerhető meg.

1989. – alakulóülés
· 1989. december 9-én – a rendszerváltoztatás
hajnalán, az MHS megszüntetése (feloszlatása) után – több mint negyven
búváregyesület képviselői demokratikus választások útján megalakították
a Magyar Búvár Szövetséget, elfogadva, hogy a jogelőd szervezet az MKBSZ
volt. Az MBSZ első elnökének Csepregi Oszkárt, elnökhelyetteseknek Surányi
Csabát és Ludvigh Zoltánt, az elnökség tagjainak dr. Hazai Balázst, Ivanics
Istvánt, Vámosi Antalt, dr. Pálfi Zoltánt, Roith Györgyöt, és Czakó Lászlót,
a felügyelő bizottság elnökének Szabó Dezsőt választotta az alakuló közgyűlés.
Az esztendő végén az MBSZ-nek 40 szavazati joggal rendelkező tagja és
23 rendkívüli tagja volt. A Szövetség megalakulása után, december közepén
jelent meg a BÚVÁRHARANG mutatványszáma. A lapot méltán nevezhetjük az
első hazai búvármagazinnak. Az újság kiadója a POSEIDON Sportegyesület
volt, a népes szerkesztőbizottságot (Bojtár Ottó, Haraszti Tamás, Kollár
K. Attila, Manek Attila, Mácsai Endre, Rompos Károly, Szabó Jenő, Vámosi
Antal) a felelős szerkesztő, Maróthy László irányította. A lap 1993-ig
jelent meg, megszűnése elsősorban a terjesztés problémáiból eredő anyagi
nehézségekre vezethető vissza.
 
· 1994. decemberében
jelent meg BÚVÁRINFÓ próbaszáma, kiadója a Zöld Vonal Kft. A havonta megjelenő
újság „nyomatnak” indult, a lap indulásakor célul tűzte ki,
hogy fórumot teremtsen a hazai búvároknak, hírekkel, információkkal, szakmai
anyagokkal segítse a magyarországi búvárkodás fejlődését.
· Ugyanebben az évben állítottak
először Magyarországon Töröcsik András búvároktató kezdeményezésére és
vezetésével búvárok víz alatti karácsonyfát.
Az oldal, az Euro-Hungária
Alapítvány támogatásával készült
|