Névjegy:
Gerincfektetés: 1896. augusztus 8-án, a pólai cs. és kir. Tengerészeti Szertár (Arzenál) hajóépítő műhelye
Vízrebocsátás: 1897. augusztus 18.
Szolgálatba állítás: 1899. május 28.
Elsüllyedt: 1914. augusztus 14. 09 óra 30 (40??) perc
Elsüllyedés oka: túlerőben lévő ANTANT hadihajók tengeri ütközetben elsüllyesztették
Roncs helye: Montenegró, Petrovac előtt
Roncs mélysége: 75 méter
Hajótípus: védett cirkáló
Hajóosztály: Zenta osztály
Hosszúsága: 96,8 méter
Szélesség: 11,73 méter
Merülési mélység: 4,4 méter
Vízkiszorítás: 2543 tonna
Hajtómű: 8 db Yarrow széntüzelésű vízcsöves kazán, két függőleges négyhengeres háromszoros gőzgép, két hajócsavar és 2 db árboc 585 m2 felületű vitorlázattal
Sebesség: max. 21,8 csomó, (8584 LE)
Hatótávolság: 10 csomóval 3500 tengeri mérföld
Páncélzat: ágyú pajzs 3,5 cm, parancsnoki torony 3,5 cm, fedélzet 2×2,5 cm
Fegyverzet: 8 db 12×40 cm gyorstüzelő ágyú (Skoda), 8 db 4,77×44 cm-es könnyű ágyú, 2 db 4,77×33 cm gyorstüzelő (Hochtkins), 2 db 8 mm-es M93-as gépfegyver, 2 db 45 cm-es torpedóvető cső
Személyzet: 17 tiszt és 289 fő legénység

Az SMS Zenta történetének több jeles eseménye kapcsolódik augusztushoz, ezért választottuk a hónap hajóroncsának. A hős hajónak – erről majd később részletesen írunk – ebben a hónapban volt a gerincfektetése, majd a vízrebocsátása. A cirkáló távol-keleti küldetésekor, a nemzetközi haderő tagjaként a kínai boxerlázadás leverésének harcaiban, 1900 augusztusában elesett a parancsnoka, Von Thomann fregattkapitány. Az SMS Zenta adta le 1914. augusztus 8-án az adriai tengeri háború első magyar ágyúlövését a montenegrói Antivarinál, és alig több mint egy héttel később egyenlőtlen tengeri ütközetben, 16-án süllyedt hullámsírba…

Még 1895-ben a haditengerészet akkori parancsnoka Maximilian Doublebsky von Sterneck szorgalmazta új cirkálók építését. Végül három, ún. védett cirkáló épült meg: a Zenta, az Aspern és a Szigetvár. Mindhárom hajó jeles hadieseményekről kapta a nevét: az 1697-es zentai diadalról, az 1809-i Napóleon elleni győztes csatáról és az 1566-os szigetvári hőstettről, mikor a rommá lőtt várból gróf Zrínyi Miklós és katonái kirohantak és dicső hősi halált haltak.

Vízrebocsátása után az SMS Zenta a kor szokásai szerint a Monarchia képviseletében járta a világtengereket. Részt vett 1900-1901-ben a nemzetközi haderő részeként - az SMS Kaiserin Elisabeth-tel együtt - a kínai boxerlázadás leverésében. A hajók tisztjeinek és legénységeinek hősies és bátor helytállását az uralkodó, Ferenc József írásban köszönte meg. A cirkáló a következő években afrikai és dél-amerikai vizeken hajózott, majd 1904-1914 között a cs. és kir. cirkálóflotta 1. cirkáló-osztályába sorolták.

Paul Pachner, fregattkapitány

A Monarchia Szerbiának történő hadüzenete után (1914. július 28.) Montenegró blokád alá vonásával igyekezetett az ellenséges országba irányuló ANTANT utánpótlásának megakadályozására. (Szerbiának nem volt tengeri kijárata). Említettük, e csatározások első ágyúlövését az SMS Zenta adta le a montenegrói Antivart kikötőjére. A következő hetekben a cirkáló más hajókkal blokádszolgálatot látott el. Augusztus 16-án a reggeli órákban az Ulan torpedórombolóval volt szolgálatban, amikor a távolban hajók füstjeit észlelték. A kötelék megfordult és a lehető leggyorsabban a hazai kikötőjük felé indult. Rövidesen felfedezték, hogy ellenséges hadihajók bekerítési manőverbe kezdtek. A cirkáló parancsnoka, Paul Pachner fregattkapitány utasította a jóval gyorsabb Ulan rombolót, hogy törjön át és fusson be a cattarói kikötőbe. A romboló harcban visszavonult és teljesítette a kapott parancsot. Az SMS Zenta közben igyekezett partközelbe jutni. A francia és angol hadihajók - 11, illetve 8 egységből álltak, köztük számos páncélos cirkáló volt - mintegy 12 kilométerre megközelítették és lövésekkel, illetve kódlobogó jelzésekkel megadásra szólították fel a magányos hajót. Válaszul Pachner fregattkapitány felhúzatta a cirkáló nagy dísz semelylobogóját, jelezve, hogy harcra készül. Erre a francia hajók ágyúikból tüzelni kezdtek a cirkálóra, melyet az lehetőségeihez képest viszonzott.:A hatalmas túlerőben lévő ellenség rövidesen rommá lőtte a hajót, mely azonban hősiesen ellenállt és két francia cirkáló több lövegét is megsemmisítette. Az SMS Zenta az utolsó pillanatig harcolva, a számtalan találat ellenére is a csodával határos módon épen maradt lengő hadilobogójával merült a hullámsírba. A süllyedő hajót és környékét a francia hajók még több percig lőtték, majd megfordultak és a nemzetközi hadijogot semmibe véve, a vízben lévőket magukra hagyva elhajóztak. Az elsüllyedt hajó életben maradt személyzete több órai úszás után érte el a partot, ahol rövidesen hadifogságba estek. Az SMS Zenta cirkálón 312-en tartózkodtak, s közülük 173 fő halt hősi halált. Az elhunyt tengerészek közül - a levéltári források szerint - 49-en voltak magyar nemzetiségűek. Kilenc évvel később az egykori SMS Zenta cirkáló életben maradt legénységének tagjai visszatértek a helyszínre és Petrovac előtt lévő zátonyon egy emlékkápolnát állítottak. Az évtizedek múlásával a kápolna története egyre inkább elhalványult, s ma már az azt felkereső turisták legtöbbje nem tudja, miért és kikért kongatják meg a harangját. Mi tudjuk, hogy a kis harang minden kondulása a Zenta hőseire emlékeztet…

Az SMS Zenta maradványai 75 méter mélyen nyugszanak a tengerben. A mélység miatt érthető, hogy a roncs felfedezése sokáig váratott magára. Pontos adatunk nincs, hogy mikor és kik voltak itt az első merülők, de az biztos, hogy az 1990-es évek elején montenegrói búvárok merültek az egykori cirkáló maradványánál. Magyar búvárok - hosszú engedélyezési és technikai felkészülés után - Czakó László vezetésével 2005-ben jártak a roncsnál. A szürkébe hajló kék mélységben pihenő SMS Zenta - a merülők elmondása és a felvételek szerint - számtalan sérüléstől sebzett maradványa lenyűgöző látvány, vastagon beborították a kagylók, moszatok. A feltáró célú merülésekről film is készült, melyet a televízió bemutatott, és a Monarchia hajóroncsai című DVD egyik epizódja. A merülés nem csak a mélység miatt összetett - trimix- és más légzőgázokkal, merülhető -, tovább nehezíti, hogy a víz hideg, a látótávolság gyakorta csak 10-15 méter és előfordul, hogy áramlás is van. Az első magyar merülést követő évben a szombathelyi kerasubos búvárok tisztelegtek az SMS Zenta roncsánál. Úgy tudjuk, hogy technikai búvárminősítésű, megfelelő gyakorlattal és felszereléssel rendelkezők számátra helyi bázis időnként szervez az egykori cirkáló maradványaihoz merülést.