Az Osztrák-Magyar Monarchia egykori ún. „védett cirkálójának”, az SMS Ferenc József (Kaiser Franz Josef I.) történetéről, a roncsnál végzett kutatásaik újabb eredményeiről Czakó László roncskutató, búvároktató már több alkalommal beszámolt lapunkban. Ezúttal a búvárkutatások korábbi eredményeit és az idei expedíció tapasztalatait foglalja össze.

Az 1889. május 18-án vízre bocsátott, mintegy 100 méter hosszúságú SMS Ferenc József cirkáló kora miatt az I. Világháború adriai tengeri hadműveletében - szinte kizárólag - csak kiszolgálószerepet töltött be. A háború befejezését követően a cirkálót francia felügyelet alatt munícióraktárként használták, ahova a Monarchiától lefoglalt 26 hajó lőszerkészletét halmozták fel. Biztonsági okokból a hajót a Zanjicai-öbölben kötötték ki, a hasonló nevű településsel szemben. 1919. október 17-én egy heves bóra alkalmával a tenger a nyitva maradt ökörszemablakokon keresztül elárasztotta a hajót. A cirkáló - tisztázatlan okokból - felborult és elsüllyedt, a 17 fős francia őrszemélyzettel együtt.

Az SMS Ferenc József cirkáló egy korabeli képeslapon

1922. folyamán a holland van Wienen hajóalkusz cég koncessziót szerzett a hajó mentésére. Az elégtelen felszerelés miatt a teljes hajótest kiemelése nem sikerült. 1967-ben a jugoszláv Brodospas hajómentő vállalat leszerelte a roncson maradt fő lövegtornyokat, amiket Cetinjében a Tanácsháza előtt állítottak fel. Ezek éveken keresztül ott voltak, mint afféle győzelmi jelvény, ám a páncéllemez-burkolata egyre hiányosabbá vált és mára csak a lövegcsövek maradtak. Így a két 15 cm-es ágyú az, ami a felszínen a Kaiser Franz Josef I. cirkálóból még látható, minden más a víz felszíne alatt 43 méterrel van. A hajó a bal oldalán fekszik a laza, iszapos aljzaton. Feltűnő a hajótest oldalán 1922-ben és 1965-ben vágott sok lék, ahol búvárok a lőszert kiszedték. A tatrészen már nincs ott a hajócsavar, csak a csonka tengelyvég (a 4,42 méter átmérőjű háromszárnyú Griffith csavarokat a Brodospas cég távolította el 1967-ben). Az orr- és fartőke mentén megtalálhatók a nyitott torpedóvető-csövek. Az árbocok most is kimagasodnak a fedélzetből. Az első hídon a kormányállásban még mindig ott áll a sárgaréz gépkormány oszlopa.

Merülésre készülnek a 2011. évi expedíció búvárai

Egy korábbi merülés sorozat tisztázta, hogy hajó orrán a helyén van mindkét főhorgony. Így megvan a baleset oka is. A hajó a parthoz volt kikötve és a vihar (esetleg szabotázs) következtében elszabadult túlterhelt hajón az őrszemélyzet valószínűleg nem tudta, hogyan kell a horgonyokat leengedni, így a hajó messze elsodródott a parttól, felborult és elsüllyedt.

Az oldalán fekvő hajóroncs mellett mindenfelé a gránátok kivető tölteteihez használt robbanóanyag - úgynevezett „makaróni” - hever. A szanaszét heverő töltetek nagy csomó nádszálra hasonlítanak. Megtaláltuk a hajó tatján a feliratot is, és sikerült videó felvételt készíteni róla. A videó anyag és a fotók, valamint a búvárok által készített vázlatok, leírások alapján Balogh Tamás elkészítette a hajó állapotrajzát.

Czakó László a cirkáló roncsánál (Miklós Tamás felvétele)

A hátsó kémény

A legutóbbi, azaz a 2011. júniusi expedíción sajnos szomorúan tapasztaltuk, hogy a 93 éve elsüllyedt Osztrák-Magyar cirkáló nevéből, ami a hajó tatján volt elhelyezve, több betű is hiányzik. A betűk bronzból vannak öntve és aranyozva vannak. Mindegyik külön-külön van felcsavarozva a hajó hátsó részén, egy körív mentén. A teljes felírat: S.M.S. KAISER FRANZ JOSEPH I. Jól látható volt, hogy a betűket vésővel szedték le, mivel a szerszám nyoma még nem rozsdásodott meg, tehát nem sokkal előttük jártak a tolvaj-búvárok a roncson. A rongálásokat fotókon dokumentáltuk. Nem tudjuk, hogy miért csinálták és kik voltak a tettesek, mivel a roncs védett és csak ritkán, különleges engedéllyel lehet itt merülni. Az expedíció a hajó belsejében is több merülést hajtott végre és végzett felméréseket. Kiderült, hogy a parancsnoki torony alatti helyiségek szinte még teljesen érintetlenek és a berendezések is a helyükön vannak. Csak az a kérdés ezek után, hogy meddig? Mindenesetre az esetet jeleztük a horvát hatóságok felé.

Az expedíció vezetői Czakó László, Czakó Ádám technikai búvároktatók, szervezője Kovács Attila búvároktató, tudományos szakértői Dr. Balogh Tamás és Balla Tibor voltak. Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy az eddig általunk megtalált és dokumentált Osztrák-Magyar hadihajók roncsai: Szent István csatahajó, Streiter romboló, Zenta cirkáló, Flamingó, 26 sz. torpedónaszád, Ferenc József cirkáló.