|
December jeles napjai, ünnepei
|
|
Advent – adventi koszorú. Decemberben szinte mindenhol – otthonokban, üzletekben, irodákban, s természetesen a keresztény templomokban – találkozunk adventi koszorúkkal. A „szabályos” koszorú fenyőből készül, rajta három viola és egy rózsaszín gyertya. Advent latin eredetű (adventus) szó, megérkezést jelent, ami Jézus születését megelőző négy hetet foglalja magában, a várakozás, a felkészülés, a szeretet időszakát. Idén december 2-án kezdődik, s a koszorún a négy vasárnapon, vagy előző este mindig eggyel több gyertyát gyújtanak. Borbála napja, december 4. Európa csaknem minden országában, ahol bányászat folyik, megemlékeznek a vértanúságot szenvedett ókeresztény Borbáláról. Ő a bányászok védőszentje, emléknapjához sok hiedelem is fűződött. Régi népi szokás, hogy ezen a napon a leányok egy gyümölcsfa ágat törnek és vízbe helyezik. „Ha Borbála ága karácsonyra kizöldül, hamarosan bekötik a ház kisasszonyának fejét…” Mikulás, december 6. Mikulás december 5-e éjjelén meglátogatja a gyermekeket, s ha az elmúlt évben jól viselkedtek, ajándékot ad nekik… Luca napja, december 13-a. Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi hiedelem és szokás kapcsolódna, mint Luca napjához. Ennek valószínűleg az az eredete, hogy a Gergely-naptár bevezetése előtt ez volt az év legrövidebb napja. A nap névadó szentje a szüzességét rettenetes kínzások ellenére megőrző Lúcia, vagy Luca, akit már az 5. század óta tisztelnek. A számtalan népszokás, babona közül talán a legismertebb a Lucaszéke készítés. Ezt 13 féle fából, 13 darabból, 13 nap alatt készítettek, amire a szentestei éjféli misén felállva megláthatók voltak a boszorkányok… Tudomásunk szerint néhány éve a Deepex Búváriskola egyik tagja víz alatt készített Lucaszéket. Követőiről nem tudunk, s arról sem, hogy látott-e boszorkányt a kis bútora segítségével… Karácsony – Jézus születése. Az ünnep a Krisztus előtti régmúltban gyökerezik, akkoriban a fény újjászületését köszöntötték. „Elindul újra a mese! / Fényt porzik gyémánt szekere! / Minden csillag egy kereke! / Ezeregy angyal száll vele! / Jön, emberek, jön, jön az égből / Isten szekerén a mese! / Karácsony készül, emberek! / Szépek és tiszták legyetek!” (Wass Albert: Karácsonyi versek II. – részlet) Időpontja december 25-e, az azt megelőző nap van Szenteste, amit régen karácsony böjtjének neveztek. Karácsony ünnepének hagyományvilága mind európai, mind magyar vonatkozásban a leggazdagabb. Karácsonyfa. A hagyományok szerint Luther Márton állított gyermekeinek először karácsonyfát 1536-ban. A víz alatti karácsonyfa – hasonlóan a szárazföldihez, amit először itthon 1825-ben Brunszvik Terézia állított – Ausztriából érkezett hozzánk. Törőcsik András búvároktató egy ausztriai merülőhelyen fedezett fel még 1994-ben a víz alatt feldíszített fenyőket. Decemberben Nagy Gábor, a Lagoon Búváriskola vezetőjével és búváraikkal közösen süllyesztették le a Csepeli Sóderbányató mélyére az első magyar búvárkarácsonyfát, amit azóta is minden évben megismételnek. Az ötlet gyorsan népszerű lett és elterjed a hazai búvárklubok-iskolák körében… Szilveszter – december 31. Az esztendő utolsó napja Szilveszter, ami egy latin eredetű férfinév, jelentése: erdei, erdőben élő férfi. Magyarországon e név kapcsán illik, hogy eszünkbe jusson Petőfi Sándor "Az apostol" című költeményének főhőse. A nap névadója Szent Szilveszter pápa, aki Kr.u. 314-ben lépett trónjára, I. Constantinus császár uralkodásakor, s pápasága alatt lett a Római Birodalomban a katolikus vallás államvallássá. Az ó esztendőt búcsúztató, az ünneplés, a mulatság ideje, melyhez hagyományok, babonák kapcsolódnak. A legismertebb az éjféli lárma, melyről már úgy gondolták eleink, elűzi a gonoszt, illetve, hogy mindenki felébredjen és az újesztendőben szorgalmasan dolgozzon.… Éjfélkor pedig elérkezünk egy újabb esztendő – ezúttal a 2019-es – első napjához… |
|
|
|
|