ÚGY HÍRLIK, MEGDŐLT A RÉGI MONDÁS,
HOGY „NÉMA, MINT A HAL”
|
|
Úgy hírlik, megdőlt a régi mondás, hogy „néma,
mint a hal”. Igenis, vannak hangoskodó halak, állítják a kutatók.
Több mint ezer halfajról ismeretes, hogy képes valamilyen hang kibocsátására,
és ezt mindennapi kommunikációjában ki is használja. Ezek az állatok
a legkülönfélébb hangadási és - észlelési technikákat alkalmazzák.
Földünk vizeiben több mint huszonötezer halfaj él. Sokáig úgy vélték,
hogy a halak teljességgel „némák”, a hangadás és a hallás
nem játszik szerepet kommunikációjukban. Az elmúlt évtizedekben több
mint ezer fajról derült ki, hogy intenzíven hangoskodnak, ha valamit
közölni szeretnének társaikkal.
A csikóhalak például fejük hátravetésével bocsátanak ki öt-húsz ezredmásodpercig
tartó hangot. Ilyenkor koponyájuk hátsó éle hozzácsapódik csillag alakú
csonttarajukhoz.
Az ördöghalak úszóhólyagjukat izmok segítségével villámgyorsan előre-hátra
mozgatják, így adnak ki hangot. Ez a módszer számos egyéb halfajnál
is megfigyelhető. Ezzel szemben a tengeri csillagok vagy tengeri uborkák
belsejében lakó gyöngyhalaknál az izom-összehúzódás sokkal lassúbb,
ezáltal erős, alacsony frekvenciájú hang keletkezik, ami akkor is hallható,
ha a hal éppen gazdaállatában tartózkodik.
A közelmúltban a Hawaii Egyetem halbiológusai Timothy Tricas vezetésével
a pillangóhalakat tanulmányozták. Azt már korábban is tudni lehetett,
hogy ebben a színes, élénk mintájú halcsaládban a hallásban is nagy
szerepet játszó úszóhólyag és a környező víz mozgását érzékelő oldalvonalak
összekapcsolódnak. Ennek okát azonban nem ismerték, mint ahogyan azt
sem mutatta ki korábban senki, hogy adnak-e hangot a pillangóhalak.
Tricas és munkatársai víz alatti kamerák és mikrofonok (úgynevezett
hidrofonok) segítségével kimutatták, hogy a pillangóhalak változatos
módokon, farokcsapkodással, úszólegyintéssel, a háti uszony megfeszítésével,
ugrálással és morgással képesek hangot kibocsátani.
Ezek a hangok azonban nagyon kis intenzitásúak, halkak, csak közvetlen
közelről hallhatók. A pillangóhalak szorosan egymás mellett úszva haladnak,
ami kedvez egymás meghallásának. A kutatók szerint a halk hangok magyarázatul
szolgálhatnak az úszóhólyag és az oldalvonalak összekapcsolódására is,
hiszen e két szerv együttes működése révén erősebben hallható a fajtársak
„suttogása”.
|
Forrás: hírTV a National Geographic Online alapján
|