2007. ÁPRILIS 2.

A legnagyobb Humboldt-kalmárok (Dosidicus gigas) a két méteres testhosszot és a több mint 45 kilogrammos testsúlyt is elérhetik. A tintahalak kiérdemelték becenevüket, a „vörös ördögöket”, erőteljes csápjaik, pengeéles csőrük és kiapadhatatlan étvágyuk miatt. Ez a hatalmas lábasfejű a Tűzföldtől egészen Kaliforniáig nyúló keleti csendes-óceáni vizek lakója (Humboldt-áramlat, innen a neve). Az elmúlt években azonban Alaszka partjainál is megjelent, nem kis riadalmat keltve az ottani élőlények és zoológusok körében. Ugyanis nem tudni, hogy a túlhalászat miatt terjeszkedik új táplálékban gazdag vizek után kutatva, vagy az óceánok felmelegedése miatt vándorolnak északabbra. A kutatások szerint 200-700 méteres mélységben él, nagy csapatokban, az egyedszám néhol elérheti az 1200-at is! A Humboldt-kalmárok éjszaka aktívak, ilyenkor fésülik át a vizek mélyét. Halak, rákok, lábasfejűek, kisebb kalmárok szerepelnek az étlapon. Nem ritka a kannibalizmus sem.

A közelmúltban a Humboldt-kalmárok hatalmas csapatait fedezték fel a Csendes-óceán keleti részén. A kutatók attól félnek, hogy a mohó ragadozók felboríthatják az óceáni ökoszisztémákat és veszélyeztethetik a halállományokat.

Az állatokról tudták, hogy nagy közösségekben élnek a Kaliforniai-öbölben. A kutatók becslései szerint, több mint 10 millió tintahal élhet a 65 négyzetkilométeres területen, Santa Rosalia városának közelében. Ám most a kalmárok úgy tűnik, „beásták” magukat a kaliforniai partok mentén húzódó vizekben. Ami talán a legfigyelemreméltóbb, hogy a tintahalak tartománya észak és dél felé is olyan helyszínekig nyúlik - Alaszka és Chile déli részei - ahol korábban nem figyelték meg őket.
A kutatók szerint a kalmárok növekvő egyedszáma egyre nagyobb szerepet játszik az óceán ökoszisztémáiban. A falánk kalmárok több mint ezer egyedet számláló rajokban mozognak és hatalmas halmennyiséget fogyasztanak el. Emellett viszont a tintahalak maguk az ámbrás cetek, mako cápák és egyéb csúcsragadozók zsákmányául szolgálnak.
William Gilly biológus szerint, minden olyan faj, mely ilyen nagy egyedszámban van jelen és ilyen sokat eszik, jelentős hatással van a környezetre. A kaliforniai partok mentén azonban nem ez az első eset, hogy nagy számú tintahalat látnak. A Humboldt-kalmárok a harmincas években is igen nagy számban voltak jelen e területen, majd rejtélyes módon eltűntek. A hetvenes években újra megjelentek, majd a kilencvenes években ismét nagy számban képviseltették magukat.Az elmúlt években azonban a ragadozók teljesen új területekre nyomulnak be. Az óriás tintahalak elzárják az oregoni, Washington állami és alaszkai vizeket észak felé, valamint Dél-Amerika déli csücskénél is kiszúrták már őket. A tintahalak szerencséjének jelei a szárazföldön is megmutatkoznak.

Forrás: lanchidradio.hu