Néhány évtized múlva már csak a múlt emléke lehet a kagylós
spagetti, az aprórákos pizza és a tonhalsteak, állítják amerikai környezetkutatók
a Science pénteki számában. A tudósok szerint még nem késo tenni ez
ellen.
A most megjelent tanulmányt négy év kutatómunka előzte meg, amelyre
egy amerikai alapítvány adott megbízást. A projektben résztvevő ökológusok
32 ellenörzött kísérletet végeztek el, és 48 védett tengeri övezetről
készült több korábbi tanulmány eredményeit elemezték tovább. A kapott
értékeket összevetették az amerikai Élelmezési és Mezőgazdasági Szövetség
halászati adataival, 12 tengerparti régió esetében pedig 1000 évre visszamenően
vizsgálták a halászati szokásokat és feljegyzéseket.
"Mára az ehető tengeri fajok 29 százaléka veszélyeztetett lett"
- nyilatkozta az átfogó tanulmány vezető szerzője, Boris Worm, a halifaxi
Dalhousie Egyetem tudósa. "Ez azt jelenti, hogy a halászatuk legalább
90 százalékkal csökkent. Nyilvánvaló trend jele ez, és ha folytatódik,
2048-ra minden hal és ehető tengeri állat populációja hasonló mértékben
megritkul."
Worm szerint minden tudóstársát sokkolta, mennyire könyörtelenűl fogyatkozik
a tengeri fajok állománya. "A valóság a legrosszabb elképzeléseinket
is felülmúlta" - nyilatkozta a CNN-nek. A kutató úgy véli, leginkább
a túlzott halászat és a környezetszennyezés tehető felelőssé a szomorú
tendenciáért.
A tudós szerint még meg lehetne előzni a katasztrófát, de azonnal el
kellene kezdeni változtatni a halgazdálkodási szokásokon. A legfontosabb
az lenne, hogy egyes fajok "menedzselése" helyett a szakemberek
a teljes ökoszisztémát gondozzák. Emellett szigorúbb környezetvédelmi
szankciókat is be kellene vezetni.
Az amerikai Nemzeti Halászati Intézet nem osztja a tudósok aggályait,
szerintük "természetes, hogy némi fluktuáció jelentkezik halállományban".
Az intézet illetékesei a precízebb, csak egyes fajokra kiterjedő modern
halászati módszerekben látják a megoldást.
Drasztikus változtatásokat egyébként csak nagy áldozatok árán lehetne
elérni. A tengeri étel egyre népszerűbb Amerikában, a halászat pedig
világszerte 80 milliárd dolláros üzlet, amely 200 millió embernek ad
munkát. Ezen kívül több mint egymilliárd embernek - közülük sokan szegények
- a hal jelenti a fő fehérjeforrást.
(Forrás: www.index.hu )
(A magam részéről tiszta a lelkiismeretem, mert vagy öt éve vízben
élő lényből készített táplálékot - elvi alapon - nem fogyasztok. Valószínüleg
azonban ez nem fogja visszafordítani a tragikusnak tűnő helyzetet. Kollár
K. Attila szerkesztő megjegyzése)
Borusabb képet, pontosabban üres tengerek képét
festi elénk a WWF...
Kiürülhetnek a világ tengerei - halak végveszélyben
Az évszázad közepére kiürülhetnek a tengerek és az óceánok,
ha nem változik a mostani tendencia - hívta fel a figyelmet Science
folyóirat legfrissebb számában egy nemzetközi kutatócsoport. Emellett
a WWF is katasztrófát emleget. A kutatások szerint a halfajok harmadát
fenyegeti kihalás.
Eltűnhetnek a halak és az egyéb élőlények a tengerekből és az óceánokból
2048-ra, ha az emberek nem változtatnak hozzáállásukon - figyelmeztet
egy nemzetközi kutatócsoport. A csapat a tekintélyes Science folyóirat
legfrissebb számában publikált tanulmányáról a Magyar Nemzet közölt
kisebb összefoglalót. A gondola korábban már írt arról, hogy vezető
természetvédelmi szervezetek szerint a mélytengeri halászat világszerte
olyan mértéket öltött, hogy komoly veszélybe kerültek a természetes
készletek, egyes fajok pedig már a kihalás szélén állnak. Nem csupán
halakról van szó, hanem értékes korallterületek és madárfajok is komoly
veszélyben vannak.
A legújabb kutatás is ezt a megállapítást erősíti meg. Boris Worm, a
Dalhousie University munkatársa az AP-nek nyilatkozva elmondta, hogy
a sós vizekben élő halfajok huszonkilenc százalékát már most kipusztulás
fenyegeti. Mindez azt jelenti, hogy ezekből a fajokból 90 százalékkal
kevesebbet fognak, mint korábban - tette hozzá. A tudós arra is felhívta
a figyelmet, hogy a halászat a változásra miképp reagál: nagyobb hajókat,
jobb hálókat és fejlettebb radarokat állítanak hadrendbe, ám mindezek
ellenére is 13 százalékkal csökkent a kifogott halak száma.
"Az ember mohó, ha lehalászott egy fajt, átáll másikra. Azonban
a kipusztuló fajokkal már az egész ökoszisztéma veszélybe került, globális
válság alakulhat ki - vélik a szakértők. Az amerikai Nemzeti Óceán-
és Légkörügyi Hivatal (NOAA) statisztikái szerint a világon Kína halássza
a legtöbb, évente 44,3 millió tonna halat. A sorban Peru a második 8,7,
India a harmadik 5,9, az Egyesült Államok a negyedik 5,43, míg Indonézia
az ötödik 5,41 millió tonnával. Fogyasztásban toronymagasan Japán vezet,
ott egy emberre évi 66 kilogramm hal, kagyló, rák jut. Ördögi a kör,
hiszen az egészséges élet népszerűsítésének köszönhetően világszerte
egyre nagyobb az igény a tenger gyümölcseire.
Fenntarthatatlan a tengeri halászat
Katasztrófába sodorja a tengerek élővilágát a halászat világszerte -
derül ki a WWF környezetvédelmi civil szervezet legújabb tanulmányából,
melyről a National Geographic számolt be. A Hamburgban bemutatott tanulmány
szerint a lepényhal és nyelvhal-zsákmány 80 százalékát döglötten szórják
a tengerbe a halászok, mert túl aprók vagy értéktelenek a kifogott halak.
"Az emberek nem látják, hogy gyakran borzalmas ökológiai és szociális
hatásokkal jár kifogni a szépen tálalt, ínycsiklandozó halakat"
- emelte ki Heike Vesper, a WWF tengerbiológiai szakértője.
A szervezet elemzése szerint a kardhal élvezetének is súlyos következményei
vannak: a vontatóhálóval folytatott illegális halászat során Marokkó
partjainál egy kardhal kifogása két cápa pusztulását okozza. Csak emiatt
évente 100 ezerrel csökken a cápaállomány, a tengerfenéken végighúzott
garnélafogó hálók pedig számtalan tengeri csillagot és rákot irtanak
ki, miközben felbolygatják a tengerfenék élővilágát. Továbbra is nagy
problémákat okoz az Atlanti-óceán északkeleti tájain az ipari méretü
tökehal-halászat. 1970 óta mintegy 80 százalékkal csökkent a kifogott
halak mennyisége, és a teljes állomány kipusztulása fenyeget, ha nem
tiltják be a halászatot azon a vidéken - figyelmeztetett a WWF.
"Aki meg akarja nyugtatni a lelkiismeretét, egyen inkább ökológiailag
fenntartható módszerekkel kifogott halat" - hívta fel a figyelmet
Vesper, és az ezt garantáló kékszínü MSC (Marine Stewardship Council
- Tengergondnoki Tanács) védjeggyel ellátott termékek vásárlását javasolta.
A WWF tanulmányával egy időben a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi
szervezet közzétette a németországi folyók angolna-populációjáról szóló
jelentését, amelynek tanulsága szerint a halak erősen szennyezettek
különböző vegyi anyagokkal. Különösen az Elbában, a Majnában, a Rajnában
és a Weserben fogott angolnák fogyasztásától óv a szervezet az állatokban
kimutatott magas tenzidkoncentráció miatt.
A halak szervezetében talált, rendkívül veszélyes, rákos megbetegedéseket
is okozó tenzideket a textil- és csomagolóanyag-gyártásban alkalmazzák.
A Greenpeace ezzel kapcsolatban a veszélyes kemikáliák helyett biztonságos
vegyi anyagok alkalmazásának előírását szorgalmazza Európa szerte.
Tonhalak végveszélyben
Drasztikusan visszaesett a kékúszójú tonhal állománya a Földközi-tenger
hagyományosnak számító halászterületein, a spanyol partoknál. A spanyolországi
WWF legfrissebb tanulmánya szerint a Baleári-szigetek környékén lévő
vizekben 1995 óta 85 százalékkal csökkent a tonhalállomány. Míg a Baleári-szigetek
körül 1995-ben a francia és spanyol halászflották mintegy 15 ezer tonna
kékúszójú tonhalat (Thunnus thynnus) fogtak ki évente, idén ez a mennyiség
már csak 2300 tonna körül volt. - Veszélyben van a tonhalállomány, ezzel
együtt a halászok megélhetése is. Ennek fényében sürgős intézkedésre
van szükség - nyilatkozta a nemzetközi hírügynökségeknek Heike Vesper,
a WWF halászati szakértője. A kékúszójú tonhal igen keresett a világpiacon,
leginkább az egyre népszerűbbé váló sushihoz használják.
A WWF tanulmányban a szakértők szorgalmazzák a fenntartható halászat
feltételeinek mielőbbi megteremtését. A problémát fel kell venni az
Európai Bizottság novemberi, az Atlanti tonhalak védelméért (ICCAT)
címmel rendezendő novemberi ülésének napirendjére is. A találkozó célja
a Földközi-tengeri halállomány regenerálása. Segítené a tonhalállomány
megújulását, ha az ívási időben szigorúan tiltanák a halászatot, ezzel
biztosítva a szaporodóképes egyedek túlélését. Ugyanakkor állandó megfigyelőkre
lenne szükség a hajókon és a tenyésztelepeken is a kvóták betartatására.
Nem fognak ki több óriásharcsát Thaiföldön
Thaiföld királya jelentős ajándékot kapott alattvalóitól uralkodásának
60. évfordulójára. Észak-Thaiföld halászai megfogadták, hogy beszüntetik
a rendkívül veszélyeztetett mekongi óriásharcsa halászatát. A világ
legnagyobb édesvízi hala, az óriásharcsa akár 3 méter hosszúra is megnőhet
és tömege eléri a 300 kilogrammot. Kizárólag a Mekong folyórendszerében
él, amely Kínán, Laoszon, Thaiföldön, Kambodzsán és Vietnamon halad
át.
A thaiföldi Chiang Kong városban a múlt hónapban tartott ünnepségen
több mint 60 halász megfogadta, hogy többé nem ejt zsákmányul óriásharcsát.
Ez egyike volt annak a számos eseménynek, amelyet a thai király, Bhumibol
Adulyadej trónra lépésének 60. évfordulójára rendeztek. A szomszédos
Laosz halászai szintén ünnepélyes fogadalmat tettek az óriásharcsa halászatának
beszüntetésére.
(Forrás: www.gondola.hu)